Alkoholos májkárosodás diétája

A zsírmáj túlzott zsír (lipid) felhalmozódás a májsejtek belsejében.

Néha a zsírmáj oka ismeretlen, különösen újszülöttek esetében. Általában az ismert kiváltó okok valamilyen módon károsítják a májat.

A zsírmáj rendszerint nem okoz panaszt. Ritkán sárgasággal, hányingerrel, hányással, fájdalommal és a has nyomásérzékenységével jár.

A betegvizsgálat során észlelt nagyobb máj, egyéb tünetek nélkül, zsírmájra utal. A diagnózis megerősíthető a májból egy hosszú, belül üreges tűvel vett szövetmintával (biopszia), amit mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A túlzott mennyiségű zsír puszta jelenléte a májban nem okoz komoly problémát. A kezelés célja az ok megszüntetése vagy az alapbetegség gyógyítása. A mérgező anyagok - mint például az alkohol - miatt bekövetkező ismételt májkárosodás a zsírmájból végül is fokozatosan májzsugorodás kialakulásához vezet.

 Drinfo

A különböző típusú májmegbetegedések egymástól való elkülönítésében, egyáltalán a májbetegség kimutatásában segítségünkre vannak a laboratóriumi vizsgálatok.

Az aminotranszferázok (aszpartát-aminotranszferáz - ASAT, régebbi nevén glutamin-oxálecetsav-transzamináz - GOT, valamint alaninaminotranszferáz - ALAT, régebbi nevén glutamin-piroszőlősav-transzamináz - GPT) a májsejtek károsodása során kiáramló enzimek, amelyek szintje a vérben májbetegségek fennállása esetén megemelkedik.

 A tejsav-dehidrogenáz (LDH) is ezen enzimek közé tartozik. Az epeutakban létrejött epepangás kimutatására az alkalikus foszfatáz enzim (AP) emelkedése jellemző.

A gamma-glutamil-transzpeptidáz (gammaGT, GGT) enzim más típusú, a májsejtekben fokozott termelődése különböző behatásokra jön létre (úgynevezett indukciós enzim) és emelkedik meg a vérben. Például egészséges egyénben is magas lehet nagyobb mértékű szeszes ital fogyasztása után, de tartósan magas értéke toxikus májkárosodásra (gyógyszerek, szerves oldószerek) illetve epepangásra utalhat.

Az epefesték- (szérumbilirubin-) koncentráció a vérben a máj kiválasztó funkciójának jelzésére is szolgál. Ha szintje a vérben mérsékelten emelkedik meg, orvosi értelemben hyperbilirubinaemiáról beszélünk. Ilyenkor a szemfehérje (sclera) sárgás elszíneződést mutat (subicterus). Jelentősebb mértékű bilirubinszintemelkedés esetén a bőr is sárga színű lesz, a sárgaság (icterus) klinikai képe alakul ki.

A máj működésére jellemző továbbá a vér albuminkoncentrációja, valamint az ún. protrombinidő. Az albuminszint csökkenése a protrombin-idő megnyúltával együtt a máj szintetizáló működésének romlására utal, előrehaladott májbetegséget jelez.

 Drinfo

A jobb bordaív alatt elhelyezkedő máj az egyik legérdekesebb szervünk. Vérellátását is két irányból, a portalis vénából (ez a belek felől jön) és a szív-aorta útvonali arteria hepaticából kapja.
A kevert vér a májsejtek közötti szinuszokban áramlik, majd a májból a véna hepatica viszi a vért a véna cavaba. Mindezeket azért ismertettem, hogy érthetővé váljon a máj szűrő, védő szerepe a bélből a szervezetbe felszívódott anyagokkal szemben. Az első szűrőt természetesen főként a két teniszpályányi felületű vékonybélfelszín jelenti.

Tehát a máj feladatai igen összetettek: anyagcsere, kiválasztó és védekező feladatok. A kiválasztó, lebontó, eltakarító feladatok pontos elvégzése éppen a gyógyszerek esetén nagyon fontos. A máj nagy részét kitevő hepatocyták feladata az epe termelése, a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyának biztosítása, a zsírok (lipidek) és a zsírokat szállító fehérjék képzése (szintézise), a koleszterinképzés, véralvadási faktorok, és sok más, egyéb fehérje képzése.

A máj működésének megítélésére a májenzimek szérumbeli szintjének mérését végezzük elsődlegesen. Leggyakrabban a transzaminazék, az asparat transaminase (AST, más néven GOT), az alanin-aminotransferase (ALT más néven GPT), valamint a gamma glutamil transzferáz (GGT), és az alkalikus phosphatase (ALP) szérumbeli szintjét mérjük. Szérumszintjük emelkedése azonban nem mindig a máj betegségének következménye, mert pl. az GOT/AST a vázizomban és a szívben is előfordul. Ezért emelkedik meg a szintje a szívizom elhalásakor (infarktus). A bilirubin-szint vizsgálata sárgasággal járó epe illetve májbetegségek elkülönítő diagnózisára alkalmas, nem annyira a májműködés megítélésére.

Nagyon segíti a kórisme felállítását a has, ezen belül is az epehólyag, a máj, a hasnyálmirigy ultrahangos vizsgálata. Természetesen, ha szükséges, a biopsziával nyert májszövet szövettani vizsgálata is elvégzendő, de ha kell, még számos képalkotó eljárás segíti az orvos munkáját (CT, ERCP, MRI, PTC, MRCP)

Leggyakoribb máj és epebetegségek:

• májgyulladás (heveny), májelégtelenség
• krónikus májgyulladás,
• májzsugor (cirrhosis)
• alkoholos máj
• gyógyszer és mérgek okozta májbetegség
• epehólyaggyulladás, epeútgyulladás, epekövesség, hasnyálmirigy-gyulladás

Heveny májgyulladás (hepatitis acuta)

Májgyulladást igen sok vírus, de gyógyszer és mérgek is okozhatnak.

Májgyulladást okozó vírusok: hepatitis A (HAV), B (HBV), C (HCV), D (delta agens), E (enteralis), G (HGV), de a citomegalovírus (CMV), az Epstein-Barr (EBV) és a herpes simplex (HSV) vírus is okozhatja, számos esetben azonban még ma sem ismerjük az okot.

Étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, fáradékonyság, hőemelkedés a kezdeti panaszok, a sárgaság később jelenik meg, de nem mindig alakul ki. Ugyanúgy járhat hasmenéssel, mint székrekedéssel, enyhe jobb bordaív alatti felhasi fájdalommal. Később a máj megnagyobbodhat a léppel együtt, néha nyaki és hónalji nyirokcsomó duzzanatot is észlelünk.

A májgyulladásos betegeket nem kell elkülöníteni, de higiéné fokozott betartása javasolt.

Laboratóriumi vizsgálatokból az alacsony fehérvérsejt szám és az aminotranszferáz enzimek szintjének emelkedése jellemző.

A HAV fertőződés széklettel történik, rossz higiénés viszonyok közt gyakoribb. Az anti-HAV IgM szintemelkedés betegségre utal, míg az anti-HAV IgG csak korábbi fertőzést, és immunitást jelent. Nem válik krónikussá.

A HBV rendszerint szexuális úton, fertőzött nyállal, ondóval, hüvelyváladékkal vagy fertőzött vérrel terjed. A HBsAg pozitív anyák átvihetik a betegséget az újszülöttre, ezért erre szűrik a terheseket. A HbsAg pozitivitás fertőzést és fertőzőképességet jelent. HBV fertőzés után nagyobb a valószínűsége, hogy "átmegy" krónikusba, fokozódik a májzsugor és rák kialakulásának veszélye.

1990 óta hazánkban a14 évesek kapnak a B vírus ellen védőoltást, mely három oltásból áll, 0-1-6 hónapos séma szerint, ez kb. 10 évig véd.

A HCV fertőzés oka régen a transzfúzió volt, ma az intravénás droghasználók körében gyakori megbetegedés. Gyakori együttes jelenléte a HIV fertőzéssel. Gyakran alakul ki belőle kónikus májgyulladás.

A anti-HCV kimutatása a szérumból általában a betegség jelenlétére utal, de az álpozitivitás kizárására jobb elvégezni a HCV RNS vizsgálatot is, sőt el kell végezni a RIBA-t. A transzfúzióra kerülő vér HCV-ra való kötelező szűrése az új fertőzések számát jelentősen csökkentette. HBV és HBA ellen van biztonságos védőoltás, C elleni kifejlesztése folyamatban van.HAV ellen akkor érdemes oltani, ha endémiás területre utazunk, valamint bizonyos foglalkozások, pl. állatgondozók esetén, valamint a kábítószereseket. Magyarországon a Hawrix, a H-B-VAX II. és a Vaqta áll rendelkezésünkre. De gyártanak már kombinált oltóanyagot is (Twinrix).

Bármelyik fajta akut májgyulladás esetén oki terápia nincs, pihenés, könnyű vegyes diéta tartása javasolt.

Heveny májelégtelenség

A heveny májelégtelenséget, mely nagy kiterjedésű májsejt elhalással jár, leginkább A és B vírus okozza, de hasonló elváltozások alakulnak ki például paracetamol (acetaminophen) túladagolás, gombamérgezés esetén is, gyakran csak a transzplantáció az egyetlen mód a beteg megmentésére.

Krónikus májgyulladás

A 6 hónapon túl fennmaradó kóros labor eredmények krónikus gyulladás kialakulására utalnak. A kórképet nem mindig előzi meg látható akut fertőzés, sőt néha úgynevezett autoimmun folyamat eredményeként jön létre. Ez utóbbi kezelése szteroiddal történik.

Hepatitis B háttér esetén rekombináns alfa-interferon kezelés jön szóba, de jó eredménnyel használják a nukleozid analóg lamivudint. Ez a gyógyszer a szérum HBV DNS szintjét, mely a vírus jelenlétére utal, eredményesen csökkenti.

A krónikus hepatitisz C standard terápiája az alfa-interferon-ribavirin kombináció, újabban az úgynevezett "pegylált" interferonnal értek el jó eredményeket. Mivel az interferon kezelésnek számos mellékhatása van (csontvelő gátlás, pszichiátriai tünetek, pajzsmirigy működési zavarok, influenza szerű tünetek mellett) gondosan kell mérlegelni a kezelés előnyét és hátrányát. Az interleukin-10 kezelés kecsegtet eredménnyel azoknál, akik interferonra nem reagálnak.

Az alkohol májsejt elhaláshoz, majd a kötőszövet felszaporodásával májzsugor kialakulásához vezet, de a kialakuló májkárosodás mértékében genetikai különbségek vannak. Alkoholos eredetű májbetegség esetén a terápia alapköve az abstinentia, megfelelő étkezés, vitaminbevitel.

Itt szeretném nyomatékosan, ismételten felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy nemcsak számos vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer okozhat a májgyulladást utánzó klinikai képet, hanem számos ártalmatlannak vélt gyógynövény is. Lehet, hogy ezek külön-külön még nem okoznak olyan nagy kárt, de több szer együttes adása már a máj károsodását eredményezheti. Ezért is fontos minden esetben az összes használt szer felsorolása, illetve az alkohol probléma említése kezelőorvosának, mielőtt az új gyógyszert adna. Sajnos szégyellve az alkohol-betegséget, ez nem mindig kerül felismerésre és kezelésre, sokszor további károsodások, kialakulásához vezethet.

Néhány olyan vegyület, a teljesség igénye nélkül, melyekre jobban oda kell figyelni: amiodaron, aszpirin, carbamazepin, isoniazid, pyrazinamid, ketokonazol, metildopa, oestrogenek, anabolikus szteroidok, diclophenac, kinidin, amoxicillin.

Fogamzásgátló szedésekor jóindulatú májdaganat kialakulását is észlelték.

A májbetegség végstádiuma a májzsugor (cirrhosis). Alattomos, kis tünetekkel indul, mint fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger, fogyás, menses és potenciazavarok, végül sárgaság, hasi és mellkasi folyadékgyülem alakul ki. A hasi folyadékgyülem, az ascites, akár 10 liter feletti is lehet. A májzsugor végül májkómát okozva vezet halálhoz. Gyakran már előbb bekövetkezik a halál, a tág nyelőcső visszerek megrepedésétől elvérzik a beteg.

Májvédő hatású vény nélkül kapható gyógyszerek:

• Hegrimarin kapszula (szilimarin)
• Hepa-Merz granulátum (L-ornitin-L-aszpartát)
• Hepabene kapszula (orvosi füstike kivonat - extractum fumariae, máriatövis kivonat - extractum silybi mariani)
• Lipoic acid drazsé (acidum thiocticum)
• Legalon 70 mg drazsé ill. 140 mg kapszula (szilimarin)
• Rowachol cseppek és kapszula (alfa- és béta-pinén, kamfén, cineol, mentol, menton, borneol)
• Silegon 70 mg drazsé (szilimarin)
• Silymarin L.F.M. 70 mg drazsé (szilimarin)

Epekövesség

Az epekövesség előfordulása igen gyakori, sokszor panaszmentes betegnél a has ultrahangos vizsgálata során, mellékleletként derül ki. Ebben az esetben vegyük tudomásul, de tennivaló nincs. Ha azonban heveny vagy krónikus gyulladás, hasi diszkomfort, puffadás, görcsök okozója, akkor laparoszkóppal a köves epehólyag eltávolítandó (endoscopos cholecystectomia). Ha ezután is maradnak panaszok, akkor lehet, hogy a közös epe-hasnyálmirigy vezeték szűkülete, vagy egyéb gyomor-, bélrendszeri megbetegedés áll fenn. Ezt további vizsgálatokkal lehet tisztázni.

Csekély panaszokat okozó epebetegség esetén, ha a panaszok csak diétahiba után lépnek fel, jó, ha van a házipatikában a számos epeelválasztást serkentő (Cholagol, Rowachol), emésztést javító (Bilagit), görcsoldó szerekből (No-Spa, Drotaverine-Chinoin, Triospan, Troparin Combinatum, Papaverinum hydrochloricum), mert ezekkel sokat javíthatunk közérzetünkön, de megelőzhetjük a nagyobb betegség kialakulását is.

Vény nélküli gyógyszerek:

• Bilagit drazsé (nátrium-kolát, fenoltalein, papaverin-hidroklorid, meténamin, metilhomatropin-bormid)
• Cholagol cseppek (pigmenta radius curcumae, frangula-emodin, magnézium-szalicilát, illóolaj keverék)
• Rowachol cseppek és kapszula (alfa- és béta-pinén, kamfén, cineol, mentol, menton, borneol)
• Drotaverine-Chinoin 40 mg tabletta (drotaverin-klorid)
• Meristin tabletta és végbélkúp (fenobarbitál, papaverin-klorid, aminofenazon)
• No-Spa 40 mg ill. forte tabletta (drotaverin-klorid)
• Papaverinum hydrochloricum 0,04 mg tabletta (papaverin-klorid)
• Triospan tabletta (izopropamid, fenobarbitál, drotaverin-klorid)
• Troparinum combinatum tabletta (papaverin-klorid, fenobarbitál, metilhomatropin-bromid)

Az epekövesség áll az epehólyag gyulladások 90%-a mögött. Az állandó, erős jobb bordaív alatti görcsös fájdalom, hidegrázásos magas láz, esetleg sárgaság, labor leletekben a magas süllyedés és magas fehérvérsejtszám az epehólyag gyulladás jelei. Ez kórházi kezelést, a szájon keresztüli táplálkozás felfüggesztését jelenti, ilyen tünetegyüttes esetén azonnal forduljunk orvoshoz.

Az epekövesség akkor okoz nagyobb bajt, ha az epehólyagból a kő az epeútba jut, ez igen heves görccsel jár. A kő akadályozza az epe elfolyását, az epeút kitágul, epeút-gyulladás alakulhat ki. Ezt még hasnyálmirigy-gyulladás is kísérheti, ha az elzáródás a hasnyálmirigy elfolyását is érinti.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás még ma is gyakran életet veszélyeztető állapot. Igen erős, gyakran övszerű felhasi fájdalom, puffadás, a bélhangok hiánya, magas láz, hányás, sápadt, nyirkos bőr jelezheti a betegséget. Az esetek legnagyobb részében a hasnyálmirigy-gyulladás hátterében alkoholizmus, epeút betegség áll, de okozhatja hypertrigliceridémia (a vérzsír képződés egy öröklött zavara), sőt egyes gyógyszerek is, hogy a leggyakoribb okokat említsük. Gyakran alakulnak ki elhalások, valamint folyadékkal telt úgynevezett pseudocysták, melyek betörhetnek a gyomorba, gyakran sürgős sebészeti beavatkozást igényelve. Ha krónikus hasnyálmirigy gyulladás alakul ki, zsírszéklettel (steatorrhoea), az enzimpótló kezelésre egy életen át szükség van. Kezelése antibiotikus terápiát igényel.

 Drinfo

Mi a betegség lényege?

Különböző okok (vírusok, vegyszerek, drogok, gyógyszerek, alkohol) vezethetnek a májsejtek pusztulásához.

Ez gyulladást vált ki, amely a szervezet védekező reakciója. A gyulladásos reakció kapcsán olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek további sejtpusztulást okoznak, ezért májműködési zavar alakul ki. Károsodik a táplálékok feldolgozása, a véralvadás és a méregtelenítési folyamatok.

Szerencsére igen gyorsan új májsejtek születnek, és így - ha a károsító hatás megszűnik - a működési elégtelenség csak átmeneti, gyorsan rendeződik. Ez történik az esetek döntő többségében. Ha a májkárosodást okozó hatás nem szűnik meg, például a vírusfertőzés krónikussá válik vagy a beteg nem hagyja abba az alkoholfogyasztást, krónikus májbetegség alakul ki.   Ritkán előfordulhat olyan nagy mértékű májsejt pusztulás, hogy teljes májelégtelenség alakul ki, a beteg kómába kerül: a májműködés leállása életveszélyes.

Milyen tüneteket észlelünk?

A heveny májgyulladás kezdeti tünetei a rossz közérzet, levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, émelygés, hányás, hasi fájdalom, de kísérheti láz, izületi fájdalom, valamint bőrkiütés is. A tünetek influenzához, gyomorrontáshoz hasonlítanak. Jellegzetes panasz, hogy a beteg megundorodik valamelyik kedvelt ételétől, a dohányosok undorodnak a cigarettától. Ezek a bevezető tünetek el is maradhatnak és a betegség sárgasággal kezdődhet.

A sárgaság, sötétebb vizelet, világosabb széklet és bőrviszketés megjelenésekor a kellemetlen bevezető tünetek javulnak. Az étvágy javul, de az emésztés, a tápanyagok feldolgozása még nem állt helyre, a beteg több kilót fogyhat.

A sárgaság elmúltával a lábadozás hosszabb-rövidebb időszaka következik: fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség, kisebb emésztési zavarok, valamint terheléskor és görnyedő testhelyzetben májtáji fájdalom jelentkezhetnek.

Milyen eltéréseket talál az orvos?

Az orvosi vizsgálat nagyobb, érzékeny májat talál, a laboratóriumi leletekből kiemelendő a májfunkciós próbák (májenzimek) nagymértékű emelkedése. A leletek és a tünetek értékelésével a májgyulladás diagnózisa gyorsan felállítható. Az ok már nehezebben deríthető ki: több, gyakran ismételt vérvizsgálatra van szükség. A pontos diagnózis felállítása napokat, sőt heteket is igénybe vehet.

A kórok tisztázása végett az orvos számos kérdést tesz fel (környezetről, gyógyszerszedésről,  stb.), melyek között intim természetűek is lehetnek (szexuális kapcsolatok, alkoholfogyasztás, droghasználat). Ezeket az adatokat bizalmasan kezeljük, az orvosi titok törvénye kötelező, az őszinte válasz a gyógyítást segíti.   

Milyen kezelésre van szükség?

  Nincs olyan speciális gyógyszer, amely a májgyulladás lefolyását siettetné, azonban bizonyos általános javaslatok betartása jótékony hatású.

A betegség heveny szakaszában fontos az ágynyugalom, amely azt jelenti, hogy az étkezéseken, tisztálkodáson, szükségleten túl a beteg vízszintesen tartózkodjon az ágyában. Bizonyított, hogy a máj vérellátása fekvéskor növekszik. A betegség kezdeti, legsúlyosabb szakaszában a kórházi ellátás biztosítja a szakszerű ápolást és a szükséges állandó ellenőrzést.

A kímélő életmód a lábadozás időszakában is indokolt. Ismét rosszabbodhat a beteg állapota, ha túl korán tér vissza eredeti életmódjához. A lábadozás időszakában regenerálódik a máj, a beteg visszahízza a heveny szakaszban elvesztett kilókat. A folyamatot fizikai kímélettel (pl. aktív sportolás szüneteltetése), tápláló, vegyes étrenddel, alkohol és más mérgező anyagok kerülésével segíthetjük.

Különleges diéta tartásának nincs értelme, vitamindús, könnyű, vegyes étrend segíti a felépülést. A fűszeres ételek nem ártalmasak, sőt az emésztést és felszívódást javítják. A heveny szakaszban a hányinger, étvágytalanság  idején az evést nem szabad erőltetni, csak a megfelelő folyadékellátásról kell gondoskodni. Ha a sárgaság elhúzódó, vagy nagyobb súlyvesztéskor kiegészítő vitaminok szedése ajánlott.

Az alkohol direkt májméreg, így fogyasztása a betegség teljes időszakában szigorúan tilos!

Ne terheljük a májat nem feltétlenül fontos gyógyszerekkel! Például a fogamzásgátló szedését csak a májfunkciók rendeződése után folytassuk. Az altatók, nyugtatók lebomlása lassul, a szokásos adagoknál is túladagolás fordulhat elő. A gyógyszerek nagy része a májban bomlik; májkárosodáskor lebomlásuk lassul, így mellékhatásaik erősödhetnek. Ez a vény nélkül kapható gyógyszerek nagy részére is igaz. Probléma esetén kérdezzük meg a kezelőorvost!

Milyen a heveny májgyulladás kimenetele?

A kiváltó októl és a beteg szervezetének reakciójától függően lehet enyhe lefolyású, amely pár hét alatt rendeződik, de átalakulhat idült folyamattá, amely végül a máj zsugorodásához vezet, és sajnos végződhet (IGEN RITKÁN) halállal is pár napon belül.

A VISSZAESÉS LEHETŐSÉGE, AZ IDÜLT MÁJGYULLADÁS KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE, IDŐBEN TÖRTÉNŐ FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE MIATT NAGYON FONTOS A BETEG UTÓGONDOZÁSA. EMIATT BETEGEINKET MEGHATÁROZOTT IDŐSZAKONKÉNT ORVOSI ELLENŐRZÉSRE, VÉRVIZSGÁLATRA VISSZARENDELJÜK.

 Drinfo

Az alkohol és egyéb májmérgek

Bármilyen eredetű is májbetegségünk, még ha jelenleg kezdeti stádiumban is van, szigorú és teljes - mindenféle alkoholra kiterjedő - tilalmat kell tartanunk. Nem lehet olyan alkalom vagy indok, amely ez alól kivételt jelent. Szó sem lehet étvágygerjesztő aperitifről, vérszegénység elleni pohár vörösborról, vagy szomjoltó "csak egy kis sörről". "Kötelező" koccintáskor a társaság kedvéért imitálni lehet az ivást: töltsünk teát vagy üdítőt, alkoholmentes sört az italos poharunkba.

Ne dolgozzunk rendszeresen vegyszerekkel, permetezőszerekkel, festékekkel, benzingőzben. Ha az orvos új gyógyszert rendel, jelezzük krónikus májbetegségünket, hogy a rendelésnél mérlegelni tudja azt. Gondoljunk arra, hogy minden szervezetünkbe került anyagot a májunk alakít át, bont le. Ez a feladat egy beteg májnak rosszabbul megy.

A diéta

Általában nincs tiltott étel, de bizonyos ételek panaszokat okozhatnak. A fűszerek nem májkárosítók, sőt javítják az emésztést. Vizesedésre hajlamos betegnél fontos a folyadékbevitel megszorítása, napi két liternél ne igyon többet. Vízhajtót szedő betegek állandó szomjúságra panaszkodnak, de semmi értelme vízhajtót szedni, ha közben újratöltjük magunkat. Ne sózzuk meg ételeinket! A só megköti a vizet, így szintén vizenyőt okozhat. Csökkenteni kell a bevitt állati fehérje mennyiségét (az állapot súlyosságától függően), ne együnk sertés és marhahúst vagy sok sajtot. Fogyasszunk inkább halat, baromfit, tojást. A túlzott fehérjebevitel agyműködési zavarokat válthat ki, mert a beteg máj nem tudja lebontani és olyan mérgező anyagok szaporodnak fel. Táplálékunk legyen könnyen emészthető és vitaminokban gazdag. A szénhidrátok (cukrok) magas tápértékük, gyors hasznosíthatóságuk miatt fontos energiaforrások, nem szükséges korlátozni mennyiségüket, hacsak nem áll fenn cukorbetegség is. Kerülni kell a telített zsírok fogyasztását (zsír, szalonna, tepertő), de a telítetlen zsírok, a margarin, napraforgóolaj, olívaolaj fontos tápanyagok. A természetgyógyászati szerekkel kapcsolatban kérje az orvos véleményét, mert ezek között májbetegeknek ártalmasok is lehetnek. A gyógyteák sem mindig ártalmatlanok!   

A fizikai munka

Az idült májbeteg fizikai teljesítőképessége gyengébb, semmiképpen nem szabad erőltetni a nehéz munkát, a versenysportot, de a könnyű sporttevékenységek, séta, úszás, megengedettek. Ne használjon erősítő, kondicionáló, roboráló szereket, csak vitaminokat. Nyelőcső visszeresség esetén súlyok emelése, sőt a légnyomás gyors változásával járó repülőút sem ajánlott, vérzést válthat ki. Csak annyira terheljük magunkat, amennyi nem okoz kifáradást. Gyakori rövid pihenő tanácsos.

A szex, a család

Krónikus májbetegségben, főleg már kialakult cirrhosis esetén a nemi vágy (libidó) csökken, ennek hormonális okai vannak. Férfiaknál a potencia is zavart. Beszéljen ezekről a problémákról őszintén orvosával, mert vannak kezelési lehetőségek. Vírusos eredet esetén a vírus (főleg a hepatitis B vírus) átadható szexuális úton. Ne veszélyeztessük partnerünket, használjunk óvszert a fertőzés megelőzésére! Gondoljuk családtagjainkra is, a B hepatitis című tájékoztatónkban leírtak a vírushordozó krónikus májbetegekre is vonatkoznak.

Kísérő betegségek

Krónikus májbetegségekhez gyakran társul cukorbaj, ennek kezelése nehezebb. Általában a jó beállítás csak insulinnal lehetséges, a tabletták vagy nem hatásosak, vagy túlzott vércukor-esést okoznak. A diéta különösen fontos, kérje diétás szaktanácsadásunk segítségét.

A nyombélfekély, gyomorfekély gyakran nem okoz fájdalmat, de váratlan vérzés oka lehet.

A szívre fokozott terhet ró a májcirrhosisban kialakuló folyadék-visszatartás, az alkoholfogyasztás a szívet is károsítja. A májbetegségek kezelésében gyakran használunk olyan gyógyszereket, amelyek a szívre is hatnak.

A májbetegek hajlamosak az alacsony vérnyomásra, a korábbi magas vérnyomás javul, de ez nem mindig előnyös. A vérnyomáscsökkentők kis adagjai is komoly vérnyomás-esést okozhatnak.

A vesék különösen érzékenyek, mert a máj méregtelenítő tevékenységének csökkenése miatt fokozott terhelés alatt állnak.

A májbeteg szakrendelésen számoljon be esetleg fennálló egyéb betegségéről, valamint a más okból szedett gyógyszerekről is, mert nem csak a májat, hanem az egész embert vizsgáljuk.

 Drinfo

Bár a májgyulladás kellő körültekintéssel legtöbbször megelőzhető, egyes változatai ellen védőoltás is létezik, mégis világszerte az egyik legveszedelmesebb, nem könnyen gyógyítható, és számos formájában igen hosszadalmas lefolyású betegség. Többféle, különböző súlyosságú változata ismeretes, ezeket betűjelekkel különítik el egymástól.

Alábbi cikkünkben a leghosszabb lappangási idejű, ún. B-vírus okozta fertőzésről lesz szó.

Az első, nagy valószínűséggel a hepatitis-B kórokozója (HBV) által előidézett tömeges megbetegedésről 1883-ban Lürman számolt be; a betegségek a brémai hajógyárban alakultak ki, az emberi nyirokból származó, himlő elleni védőoltás alkalmazását követően. Az úgynevezett "szérum-hepatitis" jelentősége a XX. század első felében, a vérbaj injekciós kezelése során használt tűk és fecskendők elterjedését követően nőtt meg.

A HBV okozta megbetegedések gyakorisága a 60-as években kezdett emelkedni, a "szabadabb" életstílus meghonosodása következtében. Mind a védekezés nélküli szexuális kapcsolat (legyen az homo- vagy heteroszexuális), mind az intravénás kábítószerek gyakoribb alkalmazása jelentős szerepet töltöttek be a HBV szóródásában. Egyesek a 70-es, 80-as HBV-járvány "visszhangjának" tartják a hasonlóan terjedő AIDS-vírus okozta járványt. Először a 60-as évek közepén honosodott meg a vírus vérből történő kimutatására szolgáló laboratóriumi módszer; aktív védőoltás 1981 óta elérhető.

A kórokozó egy 42 nanométer (1 nanométer=10-9 méter) átmérőjű vírus, melynek örökítő anyaga a dezoxi-ribonukleinsav. Szaporodása - bármely más víruséhoz hasonlóan - kizárólag sejten belül történik, ez főleg a máj-, kisebb mértékben a csontvelői sejtekben, a fehér vérsejtekben, lépben, vesében és az érfal sejtjeiben megy végbe.

A vírus erős fertőzőképességét (az AIDS kórokozójánál sokszorta virulensebb) a fertőzött egyén vérében lévő vírusrészecskék rendkívül nagy száma (1010/ml) magyarázza.

Más személyre a vírus többféleképpen is átvihető:

• fertőzött ember vérének átömlesztésével (nálunk ma már ez gyakorlatilag nem fordulhat elő, mert a donorokat szűrik HBV jelenlétére, így a fertőzött már eleve vért sem adhat, továbbá a vérkészítmények feldolgozása során olyan eljárásokat alkalmaznak, melyek a vérben esetleg előforduló vírust is elpusztítják);
  
  nem kellően sterilizált orvosi műszerekkel, tűkkel, fecskendőkkel (ritka, kivéve az intravénás kábítószerélvezők körében);
• nemi úton (a nemi szerveken létrejövő láthatatlan sérülések elegendő behatolási kaput jelentenek a fertőzés bekövetkeztéhez); továbbá
• a fertőzött anya is átadhatja a fertőzést a születendő gyermekének, akiben (megfelelő védőoltás hiányában) igen súlyos, többnyire idült fertőzés alakul ki.

A fentiek alapján fokozottan veszélyeztetettek a következők:

• olyan betegségben szenvedők, akiknél gyakran válik szükségessé vér- vagy vérkészítmények adása;
• egészségügyi dolgozók (orvosok, főleg sebészek, fogorvosok, kórboncnokok; azonkívül nővérek, műveseállomások, laboratóriumok, vérbankok dolgozói fertőzött tűvel megszúrhatják magukat);
• akupunktúra, tetoválás, manikűr-pedikűr (nem kellően sterilizált eszközök ismételt felhasználása esetén);
• intravénás kábítószerélvezők;
• homoszexuálisok, prostituáltakkal kapcsolatot létesítők, szexuális partnereiket kellő körültekintés nélkül kiválasztó, gyakran és felelőtlenül cserélgető személyek (ide értendők azok, akik a nagy átfertőzöttségű országokban, pl. Távol-Keleten, Közép-Afrikában szexuális szolgáltatásokat vesznek igénybe);
  
  fertőzött személyek közvetlen családtagjai, de nem hétköznapi kapcsolat során, hanem akkor, ha vér útján (pl. közös borotva) vagy nemi úton (házastársi kapcsolat) érintkeznek a fertőzöttel.

Világszerte kb. 300 millió a HBV-hordozók száma, ezek közül a felnőtt kort megérők 40%-a a B-vírus okozta betegség (májzsugor vagy májrák) következtében hal meg, ami évente 6 millió személyt jelent. Ugyanakkor évente 120 millió gyermek születik a HBV-fertőzés és idült hordozó állapot kockázatával. Magyarországon évente 2200-2300 fertőző májgyulladás fordul elő, az esetek kb. 15%-át okozza a hepatitis B-vírus. A magyar lakosság átfertőzöttsége 1% alatti.

Bár a májgyulladás kellő körültekintéssel legtöbbször megelőzhető, egyes változatai ellen védőoltás is létezik, mégis világszerte az egyik legveszedelmesebb, nem könnyen gyógyítható, és számos formájában igen hosszadalmas lefolyásúbetegség. Többféle, különböző súlyosságú változata ismeretes, ezeket betűjelekkel különítik el egymástól. Alábbi cikkünkben aleghosszabb lappangási idejű, ún. B-vírus okozta fertőzésről lesz szó.

A májgyulladás (orvosi nevén hepatitis) különböző kórokok által kiváltott megbetegedés, melyet a májsejtek pusztulása és az ebből adódó májműködési zavar jellemez. Létfontosságú szervünk a máj, károsodása ezért súlyos betegséget, néha halált okoz.

A HBV-fertőzés következményei a következők lehetnek:

Heveny májgyulladás

A felnőttkori fertőzéseknek csak 30-40%-ában alakul ki, de gyógyulása általában elhúzódóbb, mint a széklet útján terjedő, a "piszkos kéz betegségének" nevezett, hepatitis A-vírus okozta fertőzésé. Ugyanakkor az esetek 1%-ában a betegség lefolyása során májelégtelenség, májkóma alakulhat ki, mely különböző szövődményekhez és végső soron halálhoz is vezethet. A heveny májelégtelenséggel járó B-vírus hepatitis esetén (melynek egyébként 20%-os a túlélése), az idejében végzett májátültetés ma már az esetek 50-70%-ában gyógyulást eredményez.

Hordozó állapot

Amikor a gyulladás megszűnt, de a vírus a szervezetből nem ürült ki, hanem a májsejtek magjában tovább él, az érintett személy vírushordozóvá válik.

Idült májgyulladás

Az esetek 10%-ában alakul ki; kezelés nélkül 5-10 év alatt májzsugorhoz vezethet, de szerencsés esetekben (8-10%) a vírus szaporodása magától is megszűnik, és a gyulladásos jelek is eltűnnek a májszövetből. Gyermekekben azonban akár az esetek 90%-ában is idült gyulladás alakulhat ki.

Májzsugor

Ez már a fent említett idült májgyulladás végstádiuma.

Rosszindulatú daganat

B-vírus okozta májzsugor talaján jóval gyakrabban alakul ki a máj rosszindulatú daganatos megbetegedése. Afrikában az ilyen esetek 61%-ában, Kínában pedig 86%-ában mutatható ki a HBV jelenléte. E daganatok előfordulásának veszélye 20-40 év hordozó állapot után emelkedik jelentősen.

Heveny májgyulladás esetén a megfelelő ideig tartó ágynyugalom, vitaminok adása, kalóriadús étkezés jelentik a kezelés legfőbb pontjait. A heveny szak többnyire néhány hét alatt teljesen meggyógyul. Májelégtelenség-májkóma kialakulásakor többnyire csak a sürgős májátültetés vezethet gyógyuláshoz. Az esetek kb. 10%-ában a gyulladás 6 hónap alatt sem szűnik meg teljesen (ez a laboratóriumi vizsgálatok megfelelő időközönként történő ismétlésével követhető), hanem idültté válik. Ekkor a máj szövettani vizsgálatával el lehet dönteni, hogy a gyulladás azonnali kezelést igényel-e vagy sem.

Az idült májgyulladás kezelésére különböző sikerrel alkalmaztak vírusellenes szereket, de általában nem lehetett velük tartós eredményt elérni. Mellettük az immár több éves klinikai tapasztalat alapján bizonyítottan eredményesnek mondott interferon-készítmények a betegek mintegy 40%-ában vezethetnek gyógyuláshoz.

A HBV-fertőzés okozta végstádiumú májzsugor gyógyításának egyedüli módja a májátültetés. Nagy gond viszont az átültetett máj újbóli megfertőződése a szervezetben megbújt B-vírussal. A májrák sebészi kezelést igényel, egyes eseteiben a májátültetés is szóba jön.

Kerülni kell a fertőzés szempontjából fokozott kockázatot jelentő élethelyzeteket, illetve megfelelő óvintézkedéseket kell tenni ezek elkerülésére (pl. egészségügyi dolgozók gumikesztyű-használata vérrel való manipulációk során, alkalmi szexuális kapcsolatban az óvszer használata stb.). Ma már a HBV okozta hepatitis és ennek szövődményei védőoltással is megelőzhetők. Aktív és passzív védettség kialakítására egyaránt lehetőség van.

Tekintettel a magyar népesség alacsony átfertőzöttségére, nem szükséges a lakosság teljes körű vakcinációja. Kívánatos lenne azonban a fertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportok védőoltása. Indokolt lehet a felsoroltak mellett az aktív nemi életet elkezdők beoltása, aminek nyomán a fertőzés ellen védő ellenanyag alakul ki a szervezetben. A védőoltás 3 injekció beadásából áll, a 0., 1. és 6. hónapban. A védettséget jelentő ellenanyagszint általában már a második, de esetenként csak a harmadik oltás után alakul ki. Évek múltán (kb. 5 év) az ellenanyagszint a még védettséget jelentő érték alá csökkenhet, ekkor emlékeztető oltás válhat indokolttá.

Azok, akik bizonyítottan HBV-hordozó beteggel kerültek olyan kapcsolatba, amelynek során a vírus átvihető (vér, nemi váladékok), aktív és passzív védőoltásban részesítendők. Ez utóbbi esetben nem várhatunk arra, hogy majd a szervezet ellenanyagot hoz létre, hanem az azonnali védettség biztosításához kész ellenanyagot kell oltás formájában a vérbe juttatni.

Hasonlóképpen aktív és passzív védőoltásban kell részesíteni megszületésük után a B-vírust hordozó anyák gyermekeit.

 Drinfo

Az alkoholos hepatitis - avagy kinek az egészségére iszunk?

Még egy kupicával? - Hogyan pusztít? - Májzsugor előtt

A nyugati társadalmakban - beleértve Magyarországot is - a különböző májkárosodások legfőbb oka az alkoholfogyasztás. Szemben a más kultúrkörbe tartozó országokkal, többek között nálunk is meglehetősen könnyű a szeszes italok beszerzése, azok fogyasztása széles körben elfogadott, az ivás korántsem számít devianciának. Magyarországon az idült alkoholisták száma mintegy félmillió.

Az alkoholos májkárosodásnak különböző stádiumai vannak, a skála az enyhébb fokú elzsírosodástól egészen az előrehaladott májzsugorig (cirrózis) terjed. Az egyik leggyakoribb májbetegség az alkoholos hepatitisz, - mely különböző súlyosságú lehet - a legtöbbször halált okozó májzsugor előtti utolsó stádium, s így rendkívül veszélyes. Az egyetlen reményt a gyógyulásra az alkoholizálás megszüntetése jelenti, mivel az eddig alkalmazott gyógymódok egyike sem bizonyult minden esetben hatékonynak.

Már viszonylag kis mennyiségű alkohol is károsíthatja a májat, az egyéni adottságok miatt azonban ez az érték nagy eltéréseket mutat. Közismert a nők fokozott érzékenysége, amire a nők gyomornyálkahártyájában az alkoholt lebontó enzimek alacsonyabb szintje ad magyarázatot. Náluk kisebb a lebontott, nagyobb a felszívódó alkohol mennyisége. Kórosnak a legalább 15 éven keresztül elfogyasztott napi 80 gramm alkoholt tekintik.

A közhiedelemmel ellentétben az alkoholos májkárosodásnak nem előfeltétele a kalória- és fehérjehiányos táplálkozás, bár az alkoholos hepatitiszben szenvedők jó része ilyen étrenden él. Ennek oka az, hogy az alkoholfogyasztás egyrészt étvágycsökkentő hatású, másrészt gátolja az emésztési és felszívódási folyamatokat. A túlélési esélyek is csak az enyhébb fokú károsodások esetén javíthatók az elfogyasztott ételek minőségének javításával. Az alkoholnak ugyan magas az energiatartalma (7,1 kcal/gramm), ám a lebontás során felszabaduló energia jórészt veszendőbe megy. A májkárosodásban közrejátszó genetikai hajlam kimutatására irányuló kísérletek eredményei egyelőre nem egyértelműek.

Az alkohol ismereteink szerint többféle módon is károsítja a májat. Ezek közül a legismertebb a máj fokozatos elzsírosodása, ami az elfogyasztott alkohol mennyiségével és az alkoholfogyasztás időtartamával arányos. Súlyosabb esetekben a zsír a májnak akár 30-40%-a is lehet. A májsejtek felszínén kialakuló antigének (a szervezet ellenanyagtermelését kiváltó anyagok, melyek nem a tápcsatornán keresztül jutottak be) nem kívánatos immunválaszokat is okozhatnak. Az alkoholfogyasztás miatt a máj antioxidánsokkal szembeni ellenálló képessége is lecsökken, mivel a szervezetből olyan anyagok is kiürülnek, amelyek elengedhetetlenek a védekezéshez.

A májban és más szervekben az alkohol lebontása egy bizonyos zsírsavetilészter- szintetáz nevű enzim segítségével történik. A folyamat során a felszaporodó etilészterek szintén toxikus hatásúak. A májban az etilésztereken kívül acetaldehidek is keletkeznek, ami ugyanúgy káros, mint maga az alkohol. Főként ezeket tartják ma a májkárosodás előidézőjének. Az acetaldehidek kovalens kötéssel kapcsolódnak számos májban található enzimhez, makro- és mikromolekulához gátolva azok működését, valamint antigénként viselkedve ezek tehetők felelőssé a szervezet káros immunválaszáért.

Megfigyelték, hogy az alkoholos hepatitisz májkárosító hatása az alkoholfogyasztás megszüntetése után is még hetekig folytatódott, ami arra utalt, hogy a folyamat fennmaradásában az immunrendszernek is szerepe van. Az alkohol romboló hatását felerősítheti, a májzsugor kialakulását gyorsíthatja, ha a beteg hepatitisz-C vírussal fertőződik

A hepatitisz az eset súlyosságától függően sokféle tünettel jelentkezhet. A leggyakoribb a gyengeség, anorexia, fogyás, émelygés, hányás, hasmenés. Sárgaság, láz, a jobb bordaív alatti fájdalom, ami esetleg epeúti problémákra utalna szintén előfordulhat. A máj tapintásra érzékeny és szinte mindig megnagyobbodik. Kivételt képeznek azok az estek, amikor az alkoholos hepatitisz alkoholos májzsugorra rakódik rá.
Az alkoholos hepatitisz halálozási rátája igen magas, 30 napon belül, mintegy 15%, ami súlyosabb eseteknél az 50%-ot is elérheti. Az életbenmaradási esélyt rontja, ha a beteg idősebb, vesefunkciói nem kielégítőek illetve, ha a fehérvérsejt száma emelkedik a kórházi kezelés első két hetében.

A betegség enyhébb és középsúlyos esetei nem igényelnek kezelést, a teljes absztinencia elegendő a túléléshez. Súlyos esetekben azonban speciális kezelésre van szükség, ám mind a mai napig nincs olyan univerzális terápia, amely minden esetben eredményt hozna. Az alkoholos hepatitiszben szenvedő betegekre jellemző a hiányos táplálkozás, ám annak javítása - bár jótékony hatású - önmagában nem elegendő. A gyógyszeres kezelés hatékonysága iránt is kételyek merültek fel, többnyire tüneti kezeléshez alkalmazzák őket. A kortikoszteroidokat (mellékvesékből kivont hormon), - melyek hatékonysága még szintén vitatott - csak súlyos esetekben alkalmaznak.

Az alkoholos májbetegségek végső stádiumát elérő páciensek számára az egyedüli lehetőség a túlélésre a májátültetés. Ehhez azonban legalább 3-6 hónapos műtét előtti absztinenciára van szükség, hogy csökkenteni lehessen a visszaesés veszélyét. A követelménynek sajnos csak a legritkább esetben tesznek eleget az alkoholizmus ezen fokára eljutott betegek, legtöbbször túl későn kerülnek orvosi kezekbe

Vitalmedia.,

Általánosan ismert, hogy a rendszeres, túlzott mértékű alkoholfogyasztás jelentősen károsítja a máj működését. Általában a krónikus alkoholisták 40-50%-ában fejlődik ki a májzsugor klinikai képe, amely mintegy 10-15 évig tartó napi 60-80 g-ot meghaladó, rendszeres alkoholfogyasztás következtében alakul ki.

A nők érzékenyebbek az alkohol toxikus hatásaira, esetükben a fenti mennyiség fele is elegendő az alkoholos májbetegség kifejlődéséhez. Az elfogyasztott alkoholtartalmú ital fajtája kevésbé lényeges, csupán az elfogyasztott abszolút alkoholmennyiség a döntő jelentőségű.

A szervezet tűrőképessége az alkoholos italokkal kapcsolatosan más egyszeri terhelés, időszakos terhelés vagy folyamatos terhelés hatására. Egyszeri terhelés esetén a maximális alkohollebontás mennyisége férfiaknál 0,1 gramm/ testsúlykilogramm/óra, azaz egy 70 kg súlyú férfi egy teljes nap alatt mintegy 170 g alkoholt képes lebontani. A női szervezetben 1 óra alatt testsúlykilogrammonként 0,085 gramm alkohol bomlik le, ami azt jelenti, hogy egy átlagos testsúlyú (60 kg) női szervezetben a máj egy nap alatt mintegy 120 gramm alkoholt közömbösít. Időszakos terhelés esetén a naponkénti maximális alkoholtolerancia 80-100 gramm fogyasztása férfiakban, és 60-90 gramm női szervezetben. Tovább csökken a szervezet alkoholtűrése, ha rendszeresen, naponta terheljük meg szervezetünket alkoholtartalmú italokkal. Rendszeres alkoholfogyasztás esetében a maximális alkoholtűrés férfiaknál mintegy 60-70 gramm, nőknél 25-35 grammnak felel meg.

Mindezek az értékek természetesen csak akkor helytállók, ha szervezetünk egészséges. Ezek: egészséges máj, egészséges anyagcsere, erre utal a normális testsúly, cukortolerancia, vérzsírszint. Fontos továbbá, hogy táplálékainkat megfelelő mennyiségben és minőségben vegyük magunkhoz, és a szervezet ne legyen kitéve egyéb májkárosító tényezők hatásának.

A májkárosodás mértékét egyaránt befolyásolhatják exogén és endogén (azaz külső és belső tényezők. Az exogén tényezők közé tartozik az alkoholfogyasztás, lényeges ennek napi mennyisége, az alkoholfogyasztás rendszeressége, folyamatossága, időtartama. Lényeges a helyes táplálkozás, fontos megfelelő mennyiségű kalória bevitele, valamint táplálékunkban a különböző tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi sók stb.) megfelelő aránya.

Fokozhatják az alkoholos italok károsító hatását mindazok a kémiai, festékanyagok, amelyek az alkoholos italok előállítása során az alkoholos italokba belekerülnek.

Nem hanyagolható el egyéb májkárosító anyagok szerepe sem. Az endogén tényezők közé tartozik a genetikus háttér, a szervezet immunhiányos állapota, előzetes májkárosodás jelenléte, továbbá egyéb szervi megbetegedés, valamint a testsúly túlzott mértékű megnövekedése.

Az orvosi szakirodalomban ismert, hogy egy országban az egy év alatt egy főre jutó alkoholfogyasztás mennyisége - abszolút alkoholban számolva - arányos az ugyanebben az országban májzsugoros megbetegedésben bekövetkezett halálozási arányszámmal. Ez azt jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság általában kevesebb mennyiségű szeszes italt fogyaszt, a májzsugoros betegségben elhaltak száma kisebb, míg azokban az országokban, ahol nagyobb mértékű az alkoholfogyasztás, a májzsugoros halálozás is nő.

Magyarországon az elmúlt 40 év alatt az alkoholfogyasztás abszolút mennyisége jelentősen megemelkedett. Borfogyasztásunk mértéke lényegében nem változott, míg a sörfogyasztás, valamint az égetett szeszes italok fogyasztása jelentős mértékben megnövekedett. Különösen fontos az égetettszeszesital-fogyasztásban történt változás, mivel ezek az italok, mint már fentebb említettük, jelentősebb mértékben tartalmazhatnak olyan kémiai anyagokat is, amelyek az alkohol károsító hatása mellett tovább károsítják szervezetünket.

A túlzott mértékű alkoholfogyasztás nemcsak a májat, hanem más szervünket is megbetegítheti. Így szívkárosodást, hasnyálmirigygyulladást idézhet elő, károsíthatja az agyműködést, sőt rendszeresen alkoholt fogyasztó nők esetében terhesség esetén nagyon sok esetben magzati károsodás következik be. Ezen magzati károsodások gyakoriságát aszemlélteti. A táblázatból látható, hogy a növekedési zavar, valamint az idegrendszeri, mentális és pszichés károsodás milyen gyakori velejárója a terhesség alatt bekövetkezett magzati károsodásoknak.

Az alkoholos májbetegség kialakulásában az alkohol toxikus tulajdonságú metabolitja, az acetaldehid, valamint a társuló alultápláltság játszik szerepet. Mindezek mellett a kóros mértékben felszaporodó agresszív szabad gyökök patogenetikai szerepét is bizonyították.

Lényegében az alkoholos májbetegségnek három fő formája ismert: alkoholos zsírmáj, alkoholos májgyulladás, valamint az alkoholos cirrózis (májzsugor). Fontos továbbá tudni, hogy májzsugor esetén a májrák kialakulásának a lehetősége is magasabb, ezért, bár nem direkt módon, az alkoholnak szerepe van a májrák kialakulásában is.

Alkoholos zsírmáj

A betegek gyakran tünetmentesek, a májtáji érzékenység a leggyakoribb tünet. A máj ilyenkor megnagyobbodott, nem kemény tapintatú, lekerekedett szélű, a májműködési vizsgálatok normálisak vagy enyhén mutatnak kóros eltérést.

Leginkább a gamma-glutamil transzpeptidáz (gamma-GT) magas aktivitása a jellemző. Szövettanilag a máj nagycseppes elzsírosodása jellemzi. Az alkoholfogyasztás abbahagyása után a máj nagysága rövid idő alatt csökken, a kóros tünetek elmúlnak.

Alkoholos májgyulladás (hepatitisz)

Az alkoholos májgyulladás klinikai megjelenése igen változó: lehet tünetmentes, enyhe tünetekkel járó, gyors, heveny lefolyású, néha halálos kimenetelű is. Típusos esetben a klinikai tünetek a vírusos eredetű májgyulladás tüneteihez hasonlóak. Általában hosszú ideig tartó rendszeres alkoholfogyasztás szerepel a beteg kórtörténetében.

A betegségre jellemző a hányás, gyengeség, hasi fájdalom, sárgaság kialakulása; a beteg vizsgálatakor májnagyobbodást, májtáji érzékenységet, a lép megnagyobbodását találjuk.

A laboratóriumi jellemzők közé tartozik: a fehérvérsejt-szaporulat, a vértranszaminázok jelentős mértékű megemelkedése, jóllehet nem olyan nagymértékben, mint vírus eredetű májgyulladásban. A GOT, GPT értéke általában 300 egység alatt van, azonban a gamma-glutamil transzpeptidáz emelkedése igen jelentős mérvű. A sárgaságnak megfelelően mérsékelten vagy jelentős mértékben megemelkedett a vér bilirubinszintje, változó mértékű alkalikus foszfatáz-szint emelkedés lehetséges.

A betegség enyhe formáiban a gyógyulás teljes lehet, a súlyosabb formák általában cirrózisba mehetnek át, vagy gyorsan heveny májelégtelenséghez vezethetnek. Fontos a betegség elkülönítése az epehólyag-gyulladástól, egyéb heveny hasi kórképektől, mert a műtét heveny alkoholos májgyulladásos betegben végzetes kimenetelű lehet.

Alkohol okozta cirrózis

A májzsugoros megbetegedés általános jelein kívül az alkoholizmus egyéb tünetei is jelen lehetnek, például alkoholos eredetű idegkárosodás, a gyomor és nyombél gyulladásos megbetegedése, szívizomkárosodás stb. Szövettanilag a májzsugoros megbetegedés rendszerint kisgöbös típusú, gyakran társul májzsírosodással, valamint alkoholos eredetű májgyulladással. Laboratóriumi vizsgálattal a vér epefestékszintje megemelkedett, magas a GOT-, GPT-aktivitás, valamint különösképpen a gamma-glutamil transzpeptidáz szintje. Előrehaladottabb esetekben a vér albuminszintje csökken, a véralvadási tényezők ugyancsak kóros mértékben károsodottak.

Ha a beteg az alkoholfogyasztást abbahagyja, a progresszív megbetegedés stabil állapottá alakulhat át, viszonylag kevés klinikai és laboratóriumi tünettel. Amennyiben az életmód meg

változtatása nem következik be, a folyamat feltartóztathatatlanul megy előre, folyamatosan kialakulnak a májelégtelenség klinikai tünetei, a májzsugoros megbetegedés különböző szövődményei.

Az alkoholos májbetegségek kezelése

A terápia legfontosabb eleme az alkohol elhagyása, még a cirrózis stádiumában is, mert az alkoholt elhagyók 5 éves túlélése 60%-os, szemben az alkoholfogyasztást tovább folytatók 40%os 5 éves túlélésével.

Súlyos alkoholos hepatitisz intézeti kezelést tesz szükségessé. A zsírmáj-megbetegedés előrehaladottabb formáiban, valamint májzsugor kialakulása esetén, ha májelégtelenség klinikai tünetei nincsenek jelen, fehérjedúc, roboráló diéta javasolt, vitaminpótlással. Természetes gyökfogó anyagok, mint E-vitamin, silymarin-készítmények, hozzájárulhatnak a klinikai-laboratóriumi tünetek javulásához.

 Drinfo

Vannak betegségek, amelyekkel a sajtó sokat foglalkozik, úgymond benne vannak a köztudatban. Félünk tőlük, megpróbáljuk elkerülni, vagy legalább időben felismerni őket.

 Társalgási téma lehet a szívinfarktus, agyvérzés és a rák vezető szerepe a halálozásban. Ám az a tény, hogy hazánkban ma (a szív és érrendszeri betegségek után, a tumorosak előtt) a második leggyakoribb halálok a májzsugorodás, hogy ez évente 8 ezer ember halálát, s körülbelül egymillió(!) betegségét jelenti, nem tudatosult. Ezért persze legkevésbé az állampolgár felel, ő nem hibáztatható, mert tájékoztatásáért, felvilágosításáért az orvosi szakma, a média volna felelős. Talán nem elég divatos, szalonképes a téma? Tán még mindig görbe szemmel néznek arra, akiről kiderül, hogy a mája beteg? 'Biztosan iszik' - súgnak össze a háta mögött. Legtöbbször valóban a túlzott alkoholfogyasztás okozza e szerv bajait, ide értve a májzsugort is, de messze nem minden esetben.

Májbetegséghez vezető okok
Az alkoholon kívül számos egyéb ok is vezethet a máj idült betegségéhez, aminek az októl függetlenül végső következménye májzsugor illetve esetleg - rák lehet. Egyre többször derül fény a hepatitisz B és C vírusok kóroki szerepére, de a hosszú ideig használt vegyi anyagok (szerves oldószerek, festékek, permetező anyagok), sőt egyes gyógyszerek is károsíthatják a májsejteket. Lehet öröklött anyagcsere-, szív-, epekőbetegség, az immunrendszer kóros működése is a májpanaszok oka, ami visszafordíthatatlanul tönkreteheti májunkat, ha nem vesszük észre időben. Nem szabad tehát legyintéssel elintézni, ha egy-két pohár bor elfogyasztása mellett májbetegségre gyanús panaszok, tünetek alakulnak ki, vagy más okból végzett vizsgálatok során kiderül, valami gond van a máj körül is. Háziorvosunk, vagy a májra specializálódó hepatológiai szakrendelés segítségével tisztázni kell az eltérés okát, mert jókor induló kezeléssel, életmódváltással megelőzhetjük a máj zsugorodását. Fontos tudni, hogy a májat károsító tényezők egymást erősíthetik, így egy vírus okozta enyhe, idült májgyulladás, amiről esetleg nem is tudunk, röpke évek alatt végstádiumú májbetegséggé fejlődhet, ha mellette akár kevés alkoholt is fogyasztunk, vagy szervezetünk más mérgező anyaggal találkozik rendszeresen.

Mi történik májunkkal, ha mérgező anyaggal találkozik?
A máj, amellett, hogy egyik legbonyolultabb szervünk, furcsamód meglehetősen egysíkúan reagál a különféle káros behatásokra. Bármilyen károsító tényező gyulladást vált ki. A gyulladás egyben védekező folyamat, célja, hogy a kiváltó tényező mielőbb megszűnjön. Ezt (a rendkívül bonyolult folyamatok során felszabaduló anyagok) akár a májsejt elpusztítása árán is elérni igyekeznek. Szerencsénkre májunk igen jól és gyorsan tud regenerálódni, azaz a régi, károsodottak helyén új májsejtek termelődnek, s ezzel együtt helyreáll az eredeti működés is, a beteg meggyógyul. Ám ha szervezetünk védekező (immun) rendszere nem képes elpusztítani a kárt okozót (l. vírust), vagy ha a májat mindig újabb adag mérgező anyag éri, akkor egy idő (évek, évtizedek) után az ismétlődő gyulladás és májsejtpusztulás a máj eredeti, jellegzetes szerkezetének eltorzulásához vezet. A májsejtek helyét egyre inkább kötőszövet foglalja el, új sejtek egyre kisebb mennyiségben születnek, míg végül működésképtelenné válik a máj. Mivel e folyamat rendszerint hosszú éveken át zajlik, sokáig van még visszaút.

Mit jelent a májzsugorodás?
Ezen állapotban a máj döntő része már visszavonhatatlanul elpusztult, a sejtek helyén leginkább csak hegszövet marad. A kifejezés gyakran félreértés tárgya. Sokan azt hiszik, hogy amíg a doktor a fejét csóválva csak annyit mond 'ejnye, de nagy ez a máj', nincs semmi baj, hiszen nem zsugorodik még. A zsugor ebben az esetben nem méretre utal. Ha a máj károsodik, mérete, az említett folyamatok kapcsán előbb megnő, majd ahogy csökken a működő májsejtek mennyisége, úgy megy össze. De ez a zsugorodott máj lehet jóval nagyobb is, mint az egészséges. A méret tehát nem jelent semmit.

Ha arra gondolunk, hogy a májsejtek 10%-ának normális működésekor akár panaszmentesek lehetünk, látszólag megnyugodhatunk. De csak látszólag, mert ez a máj csak akkor jelez, amikor már nagyon nagy a baj. Élhet valaki hosszú éveken át úgy, hogy nincsenek vagy alig vannak tünetei, amelyeket nem vesz észre, illetve nem tart fontosnak, és egyszer csak történik valami (akár banális felső légúti, húgyúti fertőzés), ami felborítja a háttérben alattomosan meglévő májzsugort, és életveszélyes állapotban sodorja a beteget. Egészen fiatal beteget is vesztettünk már el addig fel nem ismert májzsugor hirtelen romlása miatt. Ezért fontos figyelni a finomabb tünetekre, és rendszeres orvosi vizsgálattal, időben felfedezni a bajt.

Milyen panaszok, tünetek esetén forduljunk orvoshoz?
Az előzményekről:
Először is arra kell figyelni, hogy akinek családjában előfordult bármilyen májbetegség halálokként, az lehetőleg rendszeresen ellenőriztesse mája állapotát. Érdemes vizsgálatra menni, ha a családi szájhagyomány szerint nagypapát jó házi bora vitte el, nem hivatkozás, hogy mi pedig normális mennyiségű alkoholt iszunk. Mert miért vitte el a nagypapát a bora, ha a szomszédot egész életében nem látták józanul, s 90 éves korában is a szél ütötte meg? Nos azért, mert egyesek mája öröklötten érzékeny, kevesebb alkohol is elég a májzsugor kialakulásához. Egyazon vírusfertőzés az egyik embernél minden következmény nélkül zajlik, a másiknál idült májgyulladást okoz.

Ugyancsak fokozott figyelmet érdemel az, akinek gyerekkorában sárgasága volt, s netán arra is emlékszik, hogy a László kórházban ápolták. Régebben, főleg a háború után a megfelelő tisztálkodási lehetőségek híján gyakori volt a fertőző májgyulladás (ezt az A vírus okozta). Később, a higiénés viszonyok javulásával e járványok egyre ritkultak. Mondják, egy ország civilizáltságát, egészségkultúráját az A-hepatitisz előfordulásának gyakoriságával is lehet mérni. Ma már tudjuk, hogy nem minden heveny májgyulladás oka magyarázható az A-vírus-fertőzéssel. Hiszen pl. a C vírust csak a minap, 1990-ben sikerült izolálni. Lehet, hogy az emlékeinkben szereplő sárgaság oka mégsem ez az igen jóindulatú, idült májkárosodást sosem okozó A vírus volt? Szerencsére ez ma már egyszerű vérvizsgálattal eldönthető.

Figyeljenek a májukra azok is, persze akik elismerik, hogy 'vaj van a fejükön', azaz sokat isznak, túl gyakran váltogatják nemi partnereiket, netán kábító-, ajzószert szednek. Tán nem mindenkinek újdonság, hogy az intravénás kábítószeresek nemcsak a B és C vírus okozta májgyulladás veszélyének vannak kitéve, a nem megfelelően tisztított készítmények toxikus májgyulladást is tudnak okozni, csakúgy, mint a tablettás kábítószerek. - Viszonylag nagyobb biztonságban vannak az egyéb betegség miatt májkárosító gyógyszert szedők, illetve a veszélyes munkahelyen dolgozók. Rájuk legalább jobban figyel a házi- vagy üzemorvos, már amennyiben fölkeresik. (További veszélyeztetett csoportok is vannak, így az egészségügyi dolgozók, a zárt közösségben élők.)

A tünetekről:
A máj nem fáj - igen kevés fájdalomérző idegvégződés van benne, nem úgy, mint a környezetében. Akinek már volt epegörcse, hasnyálmirigy-gyulladása, ezt elég érzékletesen el tudná mesélni. A májbetegek legfeljebb tompa, bizonytalan, feszülő fájdalomról szoktak panaszkodni hasuk felső részében. Nem jellegzetes egyik oldal se, mert májunk a jobb bordaív alatt helyezkedik el, de ha megnagyobbodik, érezhetünk fájdalmat a gyomortájon, középen, és ha kialakult már a lépnagyobbodás, ami szintén velejárója a máj megbetegedésének, akkor akár a bal bordáink alatt is.

Lassan kialakuló, bizonytalan tünet az evés után hamar megjelenő teltségérzet, puffadás, hányinger, az állandó rossz közérzet, hányás, hasmenés - ezek együtt testsúlycsökkenéshez vezetnek. A beteg hangulata rossz, fáradékony, gyenge, nehezére esik az eddigi életvitel, nem tud koncentrálni, a környezet észlelheti a szellemi hanyatlást. A kezek, lábak kesztyű-, illetve zokniszintig zsibbadnak, 'mintha hangyák mászkálnának rajta'. Ritkulhat a szőrzet, a haj, és sorvadnak a végtagok izmai. Jellegzetesen átalakulnak a nemi tulajdonságok. A férfiak melle megnő, miközben heréjük kisebbedik, arcvonásaik egyre nőiesebbek lesznek. E külső változások a nemzőképesség, férfiasság csökkenésével is együtt járnak. A nők mellmérete csökken, gyakori gond a vérzési rendellenesség, a meddőség. Egyes bőrjelenségek is májbetegségre utalnak. A duzzadt, vöröses 'borvirágos' arc nem csak az alkoholisták sajátja, akár az orr bőrének túlburjánzása. Leginkább a mellkason jelenhetnek meg pókláb rajzolatú apró erecskék, amelyek ujjbegyünk rányomására elhalványodnak, majd felengedve újra telődnek. Régi megfigyelés a tenyerek vöröses elszíneződése, a tenyér inainak zsugorodása.

Nem csak májbetegekben és nem csak betegekben alakulhatnak ki a felsorolt tünetek, ezért jelenlétükből óvatosan kell következtetést levonni. Figyelemfelkeltő jelként értékeljük, ha esetleg többet is észreveszünk magunkon. Ám ha a szem 'fehérje', vagy a bőr sárgának látszik, ha ezzel együtt sötétebbé válik a vizelet és kivilágosodik a széklet, esetleg hirtelen megnő a has, melynek bőrén áttűnve medúzafő alakban kitágult vénákat észlelünk, illetve ha valamely ismerősünk zavartan kezd viselkedni, furcsán rebbenve reszket a keze és gyakran vérzik az ínye vagy az orra, testén a legkisebb ütés következtében is kék foltok lesznek, ekkor már súlyos állapotról lehet szó. Az olyan életveszélyes állapotot, mint a májkóma vagy heveny vérzés a nyelőcsőből (vérhányás) említeni se kell, mert ezek minden épeszű embert azonnali cselekvésre sarkallnak. Fontos megemlíteni, hogy a bélrendszer vérzése nem mindig olyan gyors ütemű, hogy a legijesztőbb tünetet, a vérhányást okozza. Ha a vérzés lassú, akkor lefelé indul el a gyomron és a beleken keresztül, majd végül a széklettel távozik. A széklet színét ilyenkor az emésztett vér feketére festi. Ezt látva rögtön menjünk orvoshoz, mert napok-hetek alatt súlyosan vérszegénnyé válhatunk, illetve a vérzés bármely pillanatban fokozódhat, ami már életveszélyes lehet.

Mi történik velünk, ha orvoshoz megyünk?
Ha rászántuk magunk, hogy segítséget kérjünk, hogy orvos tisztázza, beteg-e májunk (vagy cikkünk hatására ijedt meg az olvasó, nos, az alábbiakra számíthat) - először részletesen kikérdeznek múltban elkövetett bűneinkről (előző májbetegség, gyógyszerszedés, régebbi betegségek, alkohol), panaszainkról. Ezután jön az alapos fizikális vizsgálat, a májműködést mutató összes paraméterre kiterjesztett vérvétel. Szinte mindenütt van lehetőség a tapasztalt szakember által végzett hasi ultrahangra. Ha az említett vizsgálódás minden részletében normális eredményt adott, megnyugodhatunk. Csak akkor indokoltak a további vizsgálatok (pl. a májgyulladást okozó vírusok kutatása, gyomortükrözés, szövettan), ha valamely lelet nem stimmel. Ezután a továbbiakban gasztroenterológus hepatológusnál 'lesz kézben' a beteg (és mája). A kivizsgálás többnyire eredményes, nemcsak azt tudni meg, hogy valószínűleg mi volt májunk rongálódásának oka (sajnos ez időnként a leglelkiismeretesebb kutatással sem derül ki), de azt is, milyen fokú a károsodás, kell-e gyógyszert szedni. Szerencsére az időben felfedezett idült májbetegség (a májzsugor is) korán 'elkapva' nagyon jól karbantartható. Egyes májbetegségeket gyógyszerekkel tünetmentessé tehetünk, sőt akár meg is gyógyíthatunk (pl. a C vírus okozta idült májgyulladást interferon kezeléssel). A gyógyszerek mellé még számos fontos életmódbeli tanácsot is kapunk. Az orvosok gyakran tapasztalják: még a jól együttműködő betegek sem tartanak be egy sor tanácsot. Rendszerint azért, mert nem látják át fontosságukat (nem magyarázták el nekik eléggé), vagy egyszerűen elfelejtik a sok gyógyszer és egyéb teendő mellett. Ezért ismételjük, hangsúlyozzuk itt is az akkor követendő életmódbeli változásokat, ha májunk nem egészséges.

Hogyan éljünk májbetegségünkkel?
Az alkohol és egyéb májmérgek
Először is le kell szögeznünk, hogy bármilyen eredetű is májbetegségünk, s ha jelenleg nincs is májzsugorról szó, érvényes a szigorú, teljes, mindenféle alkoholra terjedő tilalom. Az alkohol direkt májméreg, nincs olyan alkalom vagy indok, amely ez alól kivétel volna. Szó sem lehet étvágygerjesztő aperitifről, vérszegénység elleni pohár vörösborról, vagy csak egy kis szomjoltó sörről. Kerülni kell minden egyéb májkárosító szert: permetezőszerrel, vegyszerrel, festékkel, benzingőzben rendszeresen ne dolgozzon az érintett, minden egyes gyógyszer bevételénél győződjön meg arról, nem májtoxikus-e, hiszen az egyszerű lázcsillapító is veszélyes lehet. Gondoljunk arra, hogy minden szervezetünkbe került anyagot a májunk alakít át, bont le. Ez a feladat egy beteg májnak rosszabbul megy, pláne, ha a lebontandó anyag még tovább károsítja.

A diéta
Nincs az idült májbetegnek speciális diétája, általános szabályok vannak: ilyen a folyadékbevitel megszorítása, ami azt jelenti, hogy aki vizesedésre (has, láb) hajlamos, napi 2 liternél ne igyon többet. A vízhajtót szedők állandó szomjúságra panaszkodnak, de semmi értelme a szernek, ha közben 'újratölti' magát. Ne sózza ételeit! A só megköti a vizet, így vizenyőt okozhat. Csökkenteni kell a bevitt állati fehérje mennyiségét (az állapot súlyosságától függően), ne egyen sertés- és marhahúst vagy sok sajtot. Fogyasszon inkább halat, baromfit. A túlzott fehérjebevitel agyműködési zavarokat válthat ki, mert a beteg máj nem tudja lebontani, és mérgező anyagok szaporodnak fel (például ammónia). A táplálék legyen könnyen emészthető és vitaminokban gazdag. A szénhidrátok (cukrok) a gyors hasznosulásuk, magas tápértékük miatt fontos energiaforrások, nem kell korlátozni mennyiségüket, csak ha cukorbetegség is fennáll. Kerülni kell a telített zsírok fogyasztását (zsír, szalonna, tepertő), a telítetlen zsírok (margarin, napraforgóolaj, olívaolaj) viszont fontos tápanyagok.

A fizikai munka
Az idült májbeteg fizikai teljesítőképessége eleve gyengébb, nem szabad erőltetni a nehéz munkát, a versenysportot, viszont megengedett a könnyű sporttevékenység. Azon betegek, akiknek nyelőcsövében kitágult visszerek vannak, egyáltalán nem terhelhetők, mert ezek az erek igen könnyen megpattannak, akár lehajlásra is! Esetükben egy ropogós kenyérhéj, a keményebb rántott hús is felsértheti az ereket, s következménye a rettegett vérhányás, illetve véres széklet.

A szex, család
A partnerkapcsolatokról, nemi életről is szót kell ejteni. Idült májbetegséget, májzsugort csak a B és C vírus okoz. A B vírus könnyen, a C alig vihető át nemi úton. Ne veszélyeztessük partnerünket, a fertőzés megelőzésére használjunk óvszert! Bár ennek semmi értelme, ha amúgy közös a törülköző és a fogkefe. Mindez érvényes a vírushordozó beteg családtagjaira is, gondoljuk át, mik azok a helyzetek mindennapi életünkben, amikor környezetünket veszélyeztethetjük. Minden élethelyzetre fennáll: bajainkkal, betegségeinkkel együtt kell tudni élni, és csak megfontolt magatartásunkkal segíthetünk magunkon.

Dr.Ludányi Andrea

Napjainkban Magyarországon a második leggyakoribb halálok a májzsugorodás, ez évente 8000 ember halálát, valamint körülbelül egy millió (!) beteget jelent.

Mit jelent a májzsugorodás?

Bármilyen károsító tényező éri a májat, az - ha nem képes elhárítani - májsejtek elhalását okozza. Ez gyulladást vált ki, melyet hegesedés követ. Szerencsénkre májunk igen jól és gyorsan tud regenerálódni, azaz új májsejtek termelődnek és ezzel helyreáll az eredeti működés is, a beteg meggyógyul. Ha azonban szervezetünk védekező (immun) rendszere nem képes elpusztítani a kórokozót (pl. vírust), vagy a májat mindig újabb mérgező anyag (pl. alkohol) éri, akkor az ismétlődő gyulladás és májsejt pusztulás a máj eredeti, jellegzetes szerkezetének eltorzulásához vezet. Mivel ez a folyamat rendszerint hosszú éveken át zajlik, sokáig még van visszaút.

A májzsugorodás az az állapot, amikor a máj működő szövete megkevesbedett, a májsejtek helyét hegszövet foglalja el. A máj vérellátása akadályozott, sokrétű feladatainak (anyagcsere, méregtelenítés) egyre kevésbé tud eleget tenni.

A "zsugor" kifejezés nem méretet jelöl. A zsugorodott máj lehet jóval nagyobb is, mint az egészséges.

Milyen okok vezetnek májzsugorodáshoz?

A legtöbb májzsugor oka az alkohol, de számos egyéb ok is vezethet a máj idült betegségéhez, pl. a hepatitis B és C vírusok, vegyi anyagok (szerves oldószerek, festékek, permetező anyagok), sőt bizonyos gyógyszerek is károsíthatják a májsejteket. Öröklött anyagcsere-betegség, szívbetegség, az immunrendszer kóros működése is májzsugorodáshoz vezethet. A májat károsító tényezők egymást erősíthetik, így egy vírus okozta enyhe, idült májgyulladás rövid időn belül végstádiumú májbetegséggé fejlődhet, ha mellette akár kevés alkoholt is fogyasztunk, vagy szervezetünk más mérgező anyaggal találkozik rendszeresen.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A májzsugor kifejezett fájdalommal nem jár, a betegek tompa, bizonytalan, feszülő fájdalomról szoktak panaszkodni hasuk felső részében. A gyengeség, fáradékonyság, állandó rossz közérzet, a teltségérzet, hányinger, étvágytalanság, és az anyagcsere-folyamatok hanyatlása fogyáshoz vezet. Vitaminhiány tünetei jelentkeznek: végtagzsibbadás, nyelvégés, bőrgyulladás, vérszegénység. Megkevesbedhet a szőrzet, hullhat a haj és sorvadnak az izmok. A férfiaknak megnő a mellük, miközben heréjük kisebbedik, csökken férfiasságuk és nemzőképességük is, arcvonásaik egyre nőiesebbek lesznek. A nőknek viszont csökken mellméretük, vérzési rendellenesség, meddőség léphet fel. A mellkason, arcon pókláb rajzolatú apró erecskék, csillag alakú értágulatok jelennek meg, a tenyerek vöröses színűek, a tenyér inai is zsugorodhatnak. A sárgaság, hasvízkór (ascites), lábdagadás, a has bőrén medúzafő alakban áttűnő erek, a tudatzavar, amikor a beteg nem tud koncentrálni, keze reszket, zavartan viselkedik, esetleg aluszékonnyá, eszméletlenné válik (kóma), a vérzékenység, már a betegség előrehaladott állapotát jelzik.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

Vérvétel kapcsán a májfunkciós próbák kórosak, a vérkép vérszegénységet mutat. A hasi ultrahang-vizsgálat a máj szerkezeti átépülését, keringési zavarát, esetleg folyadékgyülem megjelenését jelzi. A gyomortükrözés gyomorpanaszok hiányában is vérzésveszélyt jelentő fekélyt, tágult nyelőcsővénákat derithet fel. Különböző vizsgálatok történnek a betegség okának felderítésére. Vizsgáljuk a véralvadást, a vérfehérjéket. Jellegzetes tünetek esetén a máj szövettani vizsgálatára (májbiopsziára) általában nincs is szükség.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Az időben felfedezett májzsugor nagyon jól karbantartható. A leletektől függően kell szedni gyógyszereket. Vízhajtót, ha has vagy lábvizesedés lépett föl, ún. béta-blokkolót ill. nitrátot a nyelőcsővérzés ellen, laktulózt a felszaporodott méreganyagok eltávolítására.

A májzsugort kiváltó októl és az adott állapottól függően lehet szükség más gyógyszerekre is. A gyógyszerek mellett életmódváltás is szükséges. Bármi is okozta a máj betegségét, szigorú és teljes alkoholtilalmat kell tartanunk. Az egyéb betegségek miatt szedett gyógyszerekről kérdezze meg kezelőorvosát.

Milyen következményekkel kell számolnia a májzsugorodásban szenvedő betegeknek?

A májzsugor rosszabbodását nagymértékben le lehet lassítani, de meggyógyítani nem tudjuk. A májbetegek fogékonyak különböző fertőzésekre, mint pl. tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések, hashártyagyulladás, nyelőcső gombásodás. A betegség életveszélyes szövődményei a nyelőcsővérzés, a hasvízkór, a májkóma. Nagyobb az esély májdaganat kialakulására. A megfelelő életvitel, az orvosi tanácsok következetes betartása, a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett ezek a végső szövődmények sokszor megelőzhetők, vagy elháríthatók.

A jól gondozott beteg életkilátásai jók, hosszú évekig elviselhető életminőséget lehet fenntartani. Bizonyos feltételek megléte esetén lehetőség van a májátültetésre is. Kezelőorvosa erről is felvilágosítást ad.

Családorvos.hu

A máj sejtjeinek és kötőszövetének rendszere majdnem mindig egyszerre betegszik meg. A betegség eredetének tisztázása nemcsak a megelőzés miatt jelentős, hanem fontos a folyamat kimenetelének szempontjából is, mert bizonyos kórokok (például a fertőző májgyulladás B és C vírusa) heveny és idült betegséget egyaránt előidézhetnek.

Májnagyobbodás (hepatomegalia)

A vizsgálat során gyakran észlelhető klinikai tünetek nélkül is fennállható májmegnagyobbodás. Átlagos felépítésű egyénben a májszél nem haladja meg a jobb bordaívet. Ha azonban a máj mintegy másfél harántujjal túlér a bordaíven, májnagyobbodásról beszélünk.

Sovány alkatúakban a májszél a normális májnagyság esetén is két-három ujjal meghaladhatja a jobb bordaívet mély belégzésben, ugyanakkor túlsúlyos egyéneknél a nagyobb máj sem tapintható egyszerű orvosi vizsgálat során. A máj lehet puha, kemény, tömött tapintatú; felszíne sima, egyenetlen, esetleg göbös; széle lekerekített vagy éles. A gyakorlott orvos a máj tapintásából sok esetben gondolhat nemcsak arra, hogy a megvizsgált betegnél májbetegség áll fenn, hanem annak konkrét típusát is meg tudja mondani.

Rugalmas tapintatú megnagyobbodott máj panaszmentes egyénben, laboratóriumi eltérés nélkül, leginkább májzsírosodás következménye. Tömött, göbös felszínű máj májzsugorodás jele lehet, porckemény tapintási lelet pedig májrák gyanúját veti fel.

Sárgaság

A normális epefesték- (bilirubin-) koncentráció 17 Ixmol/1 (1 mg/100 ml) alatt van. Két típusa van: direkt és indirekt. Vérszintje megemelkedhet, ha a bilirubintermelés fokozott, vagy ha májbeli anyagcseréje valamilyen okból zavart.

A sárgaságot többféle módon osztályozhatjuk. A régebbi felosztás szerint megkülönböztetünk 1. fokozott vörösvérsejtpusztulásból származó, 2. máj eredetű és 3. elzáródásos sárgaságot. A gyakorlat számára azonban célszerűbb a dominálóan indirekt vagy direkt bilirubin-felszaporodással járó formákra való felosztás.

A sárgaság legfontosabb okai közé tartoznak a májbetegségek, az epeúti elzáródás, a kifejezett mértékű vörösvérsejt-pusztulás, továbbá a bilirubin-anyagcserének veleszületett vagy gyógyszer okozta zavarai. Az állandó jellegű vagy visszatérően jelentkező sárgaság hosszú távú prognózisa csak a kórok biztos ismerete esetén ítélhető meg.

Gilbert-szindróma

Jóindulatú, idült betegség, amely enyhe, tartós indirekt bilirubin-felszaporodással jár. Veleszületett betegség, általában 15-20 éves korban válik felismerhetővé. A bilirubin-glukuronil-transzferáz részleges hiánya okozza. A betegség viszonylag gyakori, a lakosságnak mintegy 3-5%-át érintheti. Az idült, enyhe indirekt bilirubin-felszaporodással járó kórformák leggyakoribb oka. Típusos esetben a sárgaság mértéke változik, fokozódik éhezés, műtéti beavatkozás, Iáz, fertőzés, fokozott fizikai vagy pszichés megterhelés, alkoholfogyasztás hatására. A májműködésre jellemző vizsgálatok általában normálisak, a máj szövettani vizsgálata sem mutat kóros eltérést. Néha általános tünetek is kísérhetik: fáradtság, emésztési zavarok. A máj és a lép nem nagyobb. Egyéb veleszületett, ritka, sárgasággal járó kórformák is léteznek.

A májat és az epeutakat együtt kell kezelni, hiszen az egyiknél kialakult elváltozás kihat a másikra is. Vizsgálatuk során az esetleges elváltozások megtalálásában, beazonosításában, illetve azok további kezelése és nyomon követése során az orvosok számára nagy segítséget jelent a hazánkban csak néhány éve alkalmazott 3D ultrahang, melynek jelentőségéről dr. Takács Ildikó radiológust kérdeztem.

 Milyen szerepe van a 3D ultrahangnak a különféle májbetegségek esetében?

-Ultrahanggal általában azokat a májbetegségeket lehet jó eredménnyel vizsgálni, amelyek gócos elváltozásokkal járnak. Ilyenek a jó- és rosszindulatú májdaganatok, parazitás fertőzések, gyulladások következtében kialakult problémák, pl. tályogok. Ezeket a 3D ultrahang különösen jól tudja ábrázolni és elemezni. Segít térben láthatóvá tenni a gócot, megmutatja annak pontos méretét, a környezethez és az erekhez való viszonyát, ami egy műtéti beavatkozás esetén rendkívül fontos információ. Továbbá létezik egy speciális ultrahangvizsgálat, a -power Doppler-, ami az elváltozások erezettségét is ábrázolja. 3D ultrahanggal kitűnően detektálható a máj szerkezetének változása. A diffúz májbetegségek -amilyen a májgyulladás és a májzsugorodásként ismert cirrhosis - kevésbé specifikus ultrahangjeleket adnak. De van néhány diffúz májbetegség, ami így is jól vizsgálható, ilyen pl. a zsírmáj.

 Milyen jelentősége van a 3D ultrahangnak, illetve a hozzá tartozó speciális vizsgálatoknak a betegségek követésében?

-Amennyiben az elváltozásokat kezelik, akkor pl. a daganat keringését vagy a gyulladás visszafejlődését nagyon jól nyomon lehet követni. A VOCAL-módszerrel az elváltozások külső és belső felülete is vizsgálható, ami a terápiás hatás lemérésénél komoly segítséget jelent.

 Mi derülhet ki az epeutak betegségeiről?

-Az epehólyag leggyakoribb betegsége az epekő, ami általában valamilyen funkcionális zavarból (nem jól ürül az epe, pangás keletkezik, koleszterin csapódik ki stb...) indul. Ez tökéletesen ábrázolhatóultrahangfelvételeken. Az epehólyag-gyulladás is jellegzetes ultrahangképet mutat. Az epeelvezető csatornában is lehetnek kövek vagy daganat, illetve nyirokcsomó zárhatja el az epeelfolyás útját. Ezek kimutatásában is nagy jelentősége van az ultrahangvizsgálatnak. Az epeutak elzáródásakor sárgaság keletkezik, a háttérben rejlő ok megtalálása is részben az ultrahang feladata.

A 3D abban jelent pluszt a hagyományos ultrahanghoz képest, hogy nem csupán a köveket, de az epehólyagfal külső és belső felületét is tudja ábrázolni, így megmutatja az epehólyag falának egyenetlenségét és elváltozásait.

 Mi okoz epehólyagfal-eltérést?

-Akut vagy heveny (görcsökkel, hasmenéssel és lázzal jár) gyulladás esetén megvastagodik az epehólyagfal. Ebből, de akár ettől függetlenül is kialakulhat krónikus gyulladás, ami miatt az epehólyag fala egyenetlenné válik. Továbbá az epehólyag-daganat is jól ábrázolódik a vizsgálat során.

 Van-e valamiféle összefüggés az epekő és a daganat között?

-A férfiak epekövessége mellett nagyobb arányban fordulhat elő epehólyag-daganat, mint nőknél azonban epekő mellett -nemtől függetlenül -mindig nagyobb a krónikus gyulladásveszély, ami daganatra hajlamosít. Az időben történő felismerést a 3D ultrahang korábban lehetővé teszi.

 Láthatók-e a kisebb epeutak megbetegedései?

-Az epeutak a májból az epehólyagba, illetve onnét a patkóbélbe vezetnek. Ha az epeelfolyásnak van valami akadálya, akkor görcs alakul ki. Elfolyási problémát leggyakrabban az apró kövek okoznak. Amennyiben teljes elzáródás alakul ki -ami sárgasággal jár -, akkor a kő mögött kitágulnak az epeutak, és az ultrahanggal kitűnően látható. A daganatok sajnos az epeutakat sem kímélik, itt is kialakulhatnak -ilyenkor 3D ultrahanggal meg lehet nézni belülről az epevezetéket, s így pontosabban diagnosztizálható az elváltozás.

 Mennyi időt vesz igénybe egy, a májra, epére és epeutakra kiterjedő vizsgálat?

-Általában teljes hasi ultrahangvizsgálatot végzünk, amikor a többi hasi szervet is átnézzük. Tünetmentes esetekben ez tíz percnél több időt nem vesz igénybe. Ha azonban bármilyen elváltozás mutatkozik, akkor további részletesebb vizsgálat szükséges, ami már természetesen hosszabb ideig tart.

 Kiknek és milyen időközönként javasolt különösen megnézetni májukat és eperendszerüket?

-Évente egyszer a teljes hasi vizsgálat nem csupán azoknak szükséges, akiknek valamilyen panaszuk van, hanem megelőzési, szempontjából mindenkinek fontos. A 3D ultrahang már egészen kicsiny -5 mm-es -elváltozást is ki tud mutatni, amiről akkor is érdemes tudni, és állapotát figyelemmel kísérni, ha pillanatnyilag -vagy talán soha az életben -nem okoz különösebb problémát (pl. érgomoly).

Mikor érdemes elvégeztetni a májultrahangot?

• Diffúz, tompa hasi panaszok esetén
• Gyakori felfúvódás, teltségérzet esetén
• Hasi görcsök miatt -különösen, ha a lapockába is kisugárzik
• Egyes gyógyszerek rendszeres szedése alatt: fogamzásgátlók, szteroidok, citosztatikumok, nyugtatók, altatók, fájdalomcsillapítók...
• Nagyfokú fáradékonyság, levertség, erőtlenség esetén
• Daganatos betegségek esetén az áttétképződés kiszűrésére
• Máj- és epebetegségek rendszeres kontrolljára

belgyogyasz.hu

A klinikai spektrum igen széles, a reaktiv hepatitisektől, a progressziót mutató krónikus aktiv hepatitisen át, a cirrhosisig illetve a malignus gócos intrahepaticus folyamatig terjed. A két legfontosabb etiológiai tényező: az alkohol-abuzus illetve a hepatotrop vírusok (hepatitis B és C). A krónikus májbetegségek 85-90%-a megelőzhető lenne!

Az alkohol által előidézett népbetegség

Az alkohol által indukált morbiditás az USA-ban 15 millió embert érint, a hepatitis B-virus által fertőzőttek száma több mint egymillió, a hepatitis C pozitivitás pedig 4 millió emberben igazolható. Megdöbbentő és elgondolkoztató számok! Sajnos a hazai tapasztalatok és statisztikai adatok sem szerényebbek. Sőt, az alkohol által előidézett egészségkárosodás Magyarországon olyan mértékű, hogy mind a morbiditási, mind pedig a mortalitási adataink alapján már néhány évtized óta a világ élmezőnyében helyezkedünk el. Népegészségügyi szempontból "tragikus siker"!
A krónikus alkohol-abuzus népbetegségnek tekinthető, mivel több mint egymillió egyént érint. Döntő részük (kb. 90% ) az alkohol rendszeres -azaz a deklarált "küszöbdózist" meghaladó mértékű- fogyasztása révén válik beteggé. A referált közleményből (ismét) tanulmányozhatjuk a már tankönyvinek tekinthető, de mégsem eleget hangoztatott adatokat melyek azt bizonyítják, hogy nők esetén napi 20 gramm, férfiakban pedig 40 gramm tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségen felüli fogyasztás esetén progrediáló jellegű metabolikus zavarok indukálódnak. A májbetegség expresszióját és "természetes lefolyását" igen sok tényező befolyásolja ( a kor, a nem, a táplálkozás, a co-morbid tényezők, esetleges co-infectió, gyógyszerek szedése, stb.). A prognósis megítélése esetenként nehéz lehet, de ma már nem vitatott az a tény, hogy az alkohol (elsősorban a metabolizmus során képződő acetaldehid) hepatotoxikus és 15-20 év alatt az életet veszélyeztető klinikai képet (cirrhosis, májrák) okozhat.

Hangsúlyozni szükséges, hogy sosem "izolált" májproblémáról van szó, nem csupán a májműködés válik kórossá hanem a toxicus laesió az egész szervezetet érinti. Minden gyakorló orvosnak bőven akad emlékképe olyan betegekről akiknek már az első inspekciójuk során nyilvánvalóvá válik a diagnózisa és a megbetegedésük etiológiája is. Máskor csak a részletes kivizsgálás igazolja a "multimorbid" státust. A kóros "májleleteken" kívűl, hyperlipidaemia, cardiomyopathia, diabetes, vasculitisek, mozgásszervi anomáliák, vérzékenységre utaló paraméterek, stb. derülhetnek ki. A pontos és megalapozott kórisme elérését gyakran késlelteti az anamnesis felvételének nehézsége. "A kelleténél nem iszom többet" rutin-választól bizony hosszú és buktatókkal teli az út a beteggel történő konszenzusig illetve kooperációjának megnyeréséig. Sokszor elfelejtjük, sokszor objektív akadályt érezve negligáljuk azt, hogy mind a cirrhosis-prevenció terén mind pedig a kuráció tekintetében ez a legfontosabb momentum. A krónikus májbetegségek felismerését neheziti az is, hogy nem ismerünk un. pathognomicus tünetet. Esetenként ugyan "véletlen észlelésként" fény derülhet a kórfolyamatra, de jellemzően a már előrehaladott-,- a cirrhosis stádiumában észleljük a beteget. Az alkoholos májbetegségek prevalenciája és incidenciája csak becsült adatok alapján itélhető meg. Ehhez a kórboncolási adatok valamint az alkoholt tartalmazó italok forgalma ad támpontot. Magyarországon átlagosan évente több mint 12 liter/személy tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségű italt fogy. Ezen adat korrekciójából adódik az a becslés, hogy hazánkban kb. egymillió ember alkoholfogyasztása haladja meg a tolerálható küszöbdózist. Ebből kb. 400.000 tartható alkoholistának ("haevy drinkernek").A májcirrhosisban elhaltak száma évről-évre emelkedett és az ezredfordulóra már évente több mint 7000 élet elvesztését jelentette. Magyarország virtuális térképéről tehát minden évben egy teljes község lakossága vész el! Az USA-ban 100.000 lakosból 15-nek májcirrhosis okozza a halálát, az utóbbi évtizedben a 4. leggyakoribb halálokká vált. A referált közlemény elsősorban a megdöbbentő tényeket tárja elénk és a felelösséget veti fel, hiszen ezek a májcirrhosisok megelőzhetők lennének. A mortalitás csökkentésére azonban nem kínál "panaceát", nem részletezi az alkoholfogyasztás csökkentésének reális lehetőségeit sem valamint nem tesz említést a politikusok, az egészségügyet irányítók illetve a társadalom teendőiről sem.

Hepatotrop vírusok

A májcirrhosis etiológiájában a hepatitis B és a hepatitis C vírusok a második leggyakoribb kórokként szerepelnek. A világon évente 2 millió ember hal meg B-vírusfertőzés következményeként. A 150-200 millió hepatitis C vírussal fertőzőtt 75-80%-a krónikus aktiv hepatitises lesz, 20% pedig cirrhosisban illetve hepatocelluláris carcinomában hal meg. Szerencsére a hazai epidemiológiai adatok ennél kedvezőbbek mivel mindkét hepatotrop vírus esetében a prevalencia 1% alatt van. Magyarországon tehát a "vírusmarker-pozitívak" száma közel százezer, ebből kb. 30.000 ember válik májbeteggé. A cirrhosis stádiumáig eltelt időszak B-vírusfertőzés esetén rövidebb, C-vírus akvirálását követően kb. 15-20 év. A betegek májelégtelenségben, vagy vérzéses szövődményben, interkurrens infekciókban illetve a cirrhosis talaján kialakult májrákban halnak meg.
Mit tehetünk a hepatitis vírusok morbiditásának és mortalitásának csökkentése érdekében?
Az antivirális kezelés lehetőségei:
Hazánkban 33 májcentrumban a Gasztroenterológiai és az Infektológiai Szakmai Kollégium által kidolgozott irányelvek szerint valósul meg az aktivitási jeleket mutató krónikus vírushepatitises betegek kezelése.
Betegeink számára a leghatékonyabb un. pegilált-interferonok ( PegIntron, Pegysys)valamint a nukleozid analóg ribavirin is a krónikus hepatitis C-ben 100%-os OEP térítéssel biztosíthatók. A kombinált kezelés egy évig történő alkalmazása révén a betegek kb. 50%-a tehető vírusmentessé. Bizonyított tény, hogy a viruselimináció sikertelensége illetve recidíva esetén is a folyamat aktivitása mérséklődik, a progresszió lassul és a hepatocelluláris carcinomák kialakulásának valószínűsége is csökken.
A hepatitis B infekció esetén (cirrhosis stádiumában is) adható a lamivudin (Zeffix). A naponta 100mg dózisban per os alkalmazott kezelésnek gyakorlatilag nincs mellékhatása. Jelentős probléma viszont, hogy a vírus-DNS replikációjának gátlása révén ható gyógyszer folyamatos szedése ( 1-3 év!) esetén fokozatosan un. "lamividin-rezisztens" mutánstörzsek ( kb. a kezeltek 30%-ban) alakulnak ki. Ilyenkor vagy interferon terápia és vagy a muntánsokra is ható adenofir-dipivoxil (Hepsera) (hazánkban 2005-ben került forgalomba) alkalmazása eredményezhet szerokonverziót ( anti-Hbs, anti-HBe megjelenése a szérumban).

A prevenció kérdései és lehetőségeink:
- az egészségügyi szakemberek és a lakosság edukációjának fokozása
- hygienés rendszabályok szigorúbb betartása
- a hepatitis B vírus elleni immunizáció további kiterjesztése ( hepatitis C vírus elleni vakcina jelenleg még nincs)
- a virológiai aktivitást is mutató betegek antivirális kezelésben történő részesítése
- a betegek hepatológiai centrumokban történő gondozása Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt igazolják, hogy mind az A-, mind a B-vírusok ellen hatékony védelmet nyújtanak a választékban egyre bővülő vakcinák. Ma már biztonságos és nagy antigenitású rekombináns oltóanyagokat használunk.

1. A hepatitis B vírus vakcinák fajtái és jellemzői
A hepatitis B vírus elleni oltás egyidejűleg három célt valósít meg:
- megakadályozza a vírus átvitelét, 
- megakadályozza a krónikus HBV fertőzés és májbetegség kialakulását és 
- megelőzi hepatocelluláris carcinoma kifejlődését.

Hazánkban a hepatitis B vírusmarker-pozitiv anyák gyermekei illetve ilyen egyének kontaktjai valamint az egészségügyi dolgozók térítésmentesen részesülhetnek védelemben. Az elmúlt években szervezett formában megindult a serdülőkorúak vakcinációja is. Az immunológiai memória miatt az oltottak ezen csoportja hosszú ideig tartós védelemben részesül, a csökkenő antitest-titer (anti-HBs) esetén indokolttá váló, emlékeztető ("booster") oltás adására egyre ritkábban van szükség. Elsősorban idős korban valamint immunszupprimált beteg esetén kell csökkent mértékű immunválaszra számítani.

A Gasztroenterológiai és az Infektológiai Szakmai Kollégiumok 2004-ben kidolgozott ajánlása követi a nemzetközi konszenzus protokollját, mely szerint mindegyik krónikus májbeteg többé-kevésbé immunszuprimáltnak tekinthető és számukra mind a hepatitis A, mind pedig a hepatitis B vakcina alkalmazása ajánlott. Infektológiai szempontból is fontos lenne elérni, hogy az aktiv vírusreplikációt mutató krónikus C-s betegek lehetőleg térítésmentesen, azaz 100%-os OEP támogatással juthassanak hozzá a kombinált vakcinához. Mivel a hepatitis vírusok vertikális átvitele szexuális úton is előfordulhat ( a B vírus esetében nagyobb valószínűséggel, mint a C-nél), a "partner" védelemben részesítése is indokolt lenne. A hepatitis B megelőzését célzó Engerix-B illetve aa H-B-VAX alkalmazása esetén a veszélyeztetettek körében (dializáltak, immunszuprimáltak, egészségügyi dolgozók, prostituáltak, kábítószer élvezők, stb.) 5-10 évvel a vakcináció után indokolt az antitest-titer (anti-HBs) tesztelése. Alacsony titer észlelése esetén a HBsAg-t tartalmazó emlékeztető (booster-)oltás ajánlott, ezzel biztonságos, élethosszig tartó védelem érhető el. A vakcinák közül legutóbb forgalomba került Twinrix oltóanyag mind az A- mind a B-virus ellen kiválóan alkalmazható.

2. A hepatitis C megelőzésének lehetőségei
A HCV prevenciójában a donor-szűrések, a vérkészítmények vírus-inaktiválása és az egyszer használatos eszközök alkalmazása, az invaziv vizsgálatok és terápiák eszközeinek, műszereinek gondos dezinficiálása (pl endoszkópok!) mellett a kockázati tényezőkről történő felvilágosítás jelentősége is nyilvánvaló. A HCV igen változékony természete, mutánsok képződése miatt a vakcináció megvalósulása a közeli években nem várható. A hygienés rendszabályok szigorú betartása (egészségügyben dolgozók!) valamint a szakmailag indokolt időpontban kezdett hatékony terápia ezért továbbra is alapvető fontosságú marad. Az immunszupprimált egyének (pl. hemodializáltak, krónikus májbetegek, autóimmun-kórképek, szervtranszplantáltak, immunszuppressziv kezelésben részesülők, kábítószer-fogyasztók, stb.) száma növekszik. Ők a legfogékonyabbak a súlyos lefolyású, heveny hepatítisre, és körükben a fertőzés "kronicitásának" veszélye is fokozottabb. A vírus-pozitív egyének figyelmét fel kell hívni arra, hogy a fertőzés szexuális úton is átvihető. A hepatológiai centrumok preventív tevékenységére a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

Irodalom:
1. Pár A, Nemesánszky E: A krónikus virus hepatitisek kezelésének indikációi és a therápia lehetőségei. Europ. J.Gastroenterol. Hepatol.(magyar nyelvű kiadás) 5. 85-89.(2001)

2. Gervain J., Nemesánszky E., Csepregi A.: A krónikus C vírushepatitisek kezelésénekújabb lehetőségei: a pegilált interferonok. LAM, 13, 521-526 (2003)

3. Csepregi A., Nemesánszky E., Telegdy L.:Lehetőségek és remények a hepatitis vírusfertőzések megelőzését célzó vakcinák alkalmazására. Gyógyszereink 52, 64-68 (2002)

A májgyulladás általában vírusfertőzés (leggyakrabban A, B, C vírus) következménye, de kiválthatja gyógyszer és alkohol is. A gyulladás lehet heveny (hat hónapnál rövidebb ideig tart) vagy idült.

A hepatitisz A fertőzés rendszerint rossz higiénés viszonyok következménye. Terjedhet szennyezett élelmiszerrel is. Gyakran zajlik tünetmentesen és így nem kerül felismerésre. Az A vírus a fertőzés lezajlása után eltűnik, és nem okoz krónikus gyulladást.

A hepatitisz B (szérumhepatitisz) vírus terjedése vér útján történhet. Kábítószer-élvezők között gyakori.

 A hepatitisz C fertőzés szintén vér útján terjed, és sajnos az esetek 75%-ában krónikussá válik.

A HEVENY májgyulladás kezdődhet hirtelen, de az is gyakori, hogy a vírusfertőzés nem mutat klinikai képet, véletlenül kerül felismerésre. Avagy enyhe, influenzaszerű betegség képében jelentkezik. Jellemző tünete lehet a hányinger, hányás, étvágytalanság. Néhány nappal később sárgaság alakulhat ki.
Ajánlatos kerülni a megerőltető fizikai aktivitást, az alkoholt és a májkárosító szereket.

Étrend: a diéta célja biztosítani a szervezet energiaszükségletét, segíteni a máj működését.

Kezdetben a betegek csak folyadékot fogyasztanak szívesen: tea mézzel, cukorral, gyümölcslé, tejeskávé, aludttej, híg levesek. Ahogy a beteg állapota javul, az étrend bővíthető főzelékpürével, gyümölcspürével, túróval, zsírszegény sajtokkal, sovány színhússal, sonkás felvágottakkal, lágytojással. Készíthetünk édességeket is: pl. gyümölcsös rizsfelfújtat, piskótákat, pudingokat. Az étrend különösen az első napokban legyen könnyen emészthető, zsírszegény, enyhén fűszerezett. Vegyük figyelembe a beteg kívánságait, finoman ízesített ételeket kapjon. A későbbiekben jelentős diétás megszorítás szükségtelen, törekedni kell a kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű étrend kialakítására.

IDÜLT májgyulladásról akkor beszélünk, ha a már lezajlott hepatitisz időnként kiújul, vagy ha a gyulladás hónapokon keresztül fennáll. Az idült májgyulladások legnagyobb részét a hepatitisz C, illetve B vírus okozza. Néhány esetben a folyamatos gyulladás májzsugorodáshoz és májelégtelenséghez vezet.

Étrend: a diéta célja a normál tápláltsági állapot megtartása, lesoványodott betegnél a tápláltság javítása. A májműködés támogatása, megfelelő energia- és tápanyagbevitellel.

A fehérjebevitel kb. 1,2-1,5 g/testtömeg kg legyen, és bőven adhatunk szénhidrátot. Mérsékeljük a zsírbevitelt! Ne adjunk nehezen emészthető, puffasztó, erős fűszerezésű ételeket. Figyeljünk a változatosságra, javasolt a napi ötszöri-hatszori étkezés. A táplálék tartalmazzon minél több zöldséget és gyümölcsöt, a vitamin- és ásványianyag-szükséglet biztosítása érdekében.

reform

Lindwurm Katalin
dietetikus, Fővárosi Szent László Kórház

Az alkoholról - őszintén

Az alkoholos italok ősidők óta ismertek és kedveltek. A túlzott alkoholfogyasztás és a májkárosodás közötti oki kapcsolatot pedig már évszázadokkal ezelőtt felvetették. Jó példa erre, hogy a májzsugorodást a XVIII. században a "ginivók májá"-nak nevezték.

 Bár az alkohol és a "zsírmáj" összefüggését az 1800-as évek közepén leírták (Addison), volt olyan kutató, aki még 1949-ben is azt állította, hogy "nincs több bizonyíték arra, hogy az alkoholnak a májra kifejtett toxikus hatása nagyobb lenne, mint pl. a cukorénak". A májkárosodást az alkoholistáknál észlelt rossz tápláltsági állapottal magyarázták.
 
Az alkohol kis mennyiségben növeli az étvágyat, elősegíti az emésztést és hozzájárul a jó közérzethez. Nagyobb mennyiségben fogyasztva először ingerli, majd csökkenti az idegrendszer működését. A rendszeres alkoholizálás károsítja a májat, az idegrendszert, a szívet, a veséket, emeli a vérnyomást, stb.
 
Alkoholos májkárosodás fajtái:
zsírmáj: a krónikus alkoholisták 90 százalékánál kimutatható
alkoholos májgyulladás
májzsugorodás
rosszindulatú daganat; májzsugorodásban nagy gyakorisággal alakul ki.

Növekszik az alkoholfogyasztás és nő a májbetegek száma. Az utóbbi évtizedekben a világ számos országában megnőtt az alkoholfogyasztás és ezzel párhuzamosan több lett a májzsugorodás miatt bekövetkezett halálozás: Angliában ez a szám megháromszorozódott, Németországban pedig négyszeresére emelkedett. Hazánk évtizedek óta "vezető helyet" foglal el az egy főre jutó alkoholfogyasztásban, s ennek megfelelően az "élvonalba" kerültünk az alkoholos eredetű májzsugorodás előfordulását tekintve is. A májzsugorodásos esetek 85-90 százaléka alkoholos eredetű.
 
Az alkohol májkárosító hatása az elfogyasztott alkohol mennyiségétől és az alkoholfogyasztás időtartamától függ. Minél nagyobb a naponta elfogyasztott alkohol mennyisége, annál rövidebb idő alatt alakul ki májkárosodás. Az alkohol májkárosító hatásával szembeni fogékonyság egyénenként változó. Májzsugorodás a nagyivók (napi 160 g alkoholt fogyasztók) kb. 10-30 százalékánál fejlődik ki, 60 százalékuknál alkoholos májgyulladás, míg 70 százalékuknál májelzsírosodás kialakulása várható.
 
A nők sokkal érzékenyebbek az alkoholtoxicitásra, mint a férfiak, náluk kisebb mennyiség is, ráadásul rövidebb idő alatt májkárosodást okozhat. Alkoholból a mindenki számára ártalmatlan mennyiséget nehéz meghatározni. Általában napi 30 g körül lehet az az alkoholmennyiség - nőknél ennek a fele -, amely valószínűleg nem jár májkárosodással. Az alkohol toxikus hatása iránti érzékenységet öröklött adottságok és környezeti tényezők, pl. a táplálkozás, gyógyszerszedés és egyéb betegségek fennállása is befolyásolja. A rossz tápláltsági állapot növeli a májbetegség súlyosságát. A gyermekek számára az alkohol minden cseppje ártalmas.
 
Férfiaknál a napi 50-60 g-ot, nőknél ennek a felét meghaladó alkoholfogyasztás 10-15 éven belül, 50 százalékos gyakorisággal májzsugorodást okoz. A sör 3-5 g, a bor 7-10 g, a pezsgő 10 g, a konyak és a pálinka 30-47 g alkoholt tartalmaz 100 ml-enként.
 
Egy "ital"-on 12 g alkoholmennyiséget értünk. Angliában heti 200 g, a nőknek 130 g alkohol fogyasztását tartják megengedhetőnek. Magyarországon a férfiaknak legföljebb napi két italt, nőknek napi egyet gondolnak még elfogadhatónak. Azok véleménye szerint, akik egy italon csak 8 g alkoholmennyiséget értenek, ennél is kevesebb alkoholbevitel viselhető csak el.
 
Az alkoholos májbetegség komoly egészségkárosodást jelent.
 
A májzsírosodásnak általában a tetemes májduzzanaton kívül nincsenek komoly tünetei, de a laboratóriumi vizsgálatok már jelzik a bajt.
 
Az alkoholos májgyulladás különböző súlyosságú lehet, halálozási aránya a 10-30 százalékot is elérheti. Heveny formában legtöbbször nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztását követően alakul ki. Rossz állapotot jelez a mélyülő sárgaság, és zavartság fellépése.
 
Az alkoholos májzsugorodás az alkoholos betegség legsúlyosabb formája. Sokáig tünetmentes lehet. Fogyás, a vázizmok sorvadása, gyengeség, menstruációs zavarok, stb. fordulhatnak elő. A sárgaság lassan, fokozatosan, vagy hirtelen alakul ki, a hasban kimutatható folyadék a májműködés elégtelenné válását jelzi. Drámai tünet a nyelőcsőben futó erek megrepedése, és a súlyos idegrendszeri elváltozások következtében mutatkozó memóriazavar, elbutulás és a májműködés elégtelensége miatt kialakuló zavartság.
 
Az alkoholos májbetegségek kezelése nem csak orvosi feladat. A kezelés alappillére az alkohol megvonása és a teljes absztinencia elérése. Erre csak a beteg együttműködése, a család és a munkahely támogatása esetén van komoly remény. A megvonási tünetek kezelésére mintegy a betegek felénél van szükség. Nagy súlyt kell helyezni a megfelelő energiát biztosító, fehérje- és szénhidrátdús, vitaminokban gazdag táplálkozásra. A beteg máj rendszerint nem képes nagy mennyiségű zsírt feldolgozni, ezért mérsékelt zsírmegszorítás szükséges. Májvédő szerek adása mellett vitamin-készítmények, nagy dózisú B1-vitamin adása indokolt. Hasi folyadékgyülem kialakulásakor sószegény étrendet alkalmazunk, s a vízhajtó terápiát káliumpótlással kell kiegészíteni. A májelégtelenség legsúlyosabb formájában (amikor a vér ammóniaszintje megemelkedik), azonnal fehérjeszegény étrendre térünk át.
 
A májkárosodás kimenetele nagyrészt azon múlik, sikerül-e a betegnek teljesen lemondani az alkoholról.

Diétalap.hu

Alkoholos májkárosodás diétája

Az alkohol olyan májméreg, melynek lebontása súlyos zavarokat okoz a májsejtekben. Az alkoholos májbetegség kialakulásában szerepet játszó fontos tényezők: az elfogyasztott alkohol mennyisége, a beteg tápláltsága, genetikai és anyagcsere jellemzők. A nők általában érzékenyebbek az alkoholra. Az alkohol okozhatja a máj gyulladását, kialakulhat zsírmáj, vagy előidézhet májzsugorodást.

Az alkoholos italokat rendszeresen fogyasztóknál táplálkozási hiánybetegségek alakulhatnak ki. Az alkohol csökkenti az étvágyat, a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladását okozhatja, és nem ritkán vált ki hasnyálmirigy-gyulladást. A bélnyálkahártya-gyulladás következtében a tápanyagok felszívódása elégtelen, gyakori a hasmenés. Romlik a zsírban oldódó vitaminok, és a B12-vitamin, a kalcium, a vas felszívódása. Zavart szenved az A- és a B12-vitamin tárolása.
Az alkoholbetegség a leggyakoribb oka a B1-vitamin-hiánynak. Ennek magyarázata az elégtelen bevitel, a rossz felszívódás és az alkoholfogyasztás miatti szükségletnövekedés. Az alkoholbetegek közül a legtöbben rendszertelenül étkeznek, táplálkozásuk egyoldalú, az energiabevitel döntő része az alkohol energiatartalmából adódik. Ha az alkohol hasnyálmirigy-gyulladást okoz, a tápanyagok emésztése zavart szenved és nem ritkán cukorbetegség alakul ki.

Az alkoholos májkárosodás esetén a leghatékonyabb gyógymód az alkoholfogyasztás abbahagyása!

Ebben segíthet az ivásról leszoktató programban való részvétel, nélkülözhetetlen a közvetlen környezet támogatása. Ha a beteg abbahagyja az ivást, a májkárosodások egy része rendbe jöhet, és nő a beteg életesélye.

Étrend: a máj működésének javításához kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű étrendre van szükség. A regenerációhoz a jó minőségű fehérjét (esszenciális aminosavakban gazdag) tartalmazó táplálék elengedhetetlen. A vitaminok közül a B1-, B12-vitaminra és folátra igen nagy szükség van. B1-vitaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt (barna kenyerek), a hüvelyesek és az élesztő. A B12-vitamint az állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák több-kevesebb mennyiségben; kiemelkedően magas a máj B12-vitamin-tartalma. Kitűnő folátforrás a máj, a leveles zöldségek, különösen a paraj, a gyümölcsök és az élesztő.
A gyakori kis étkezések megkönnyítik az étvágytalan beteg számára a szükséges táplálék elfogyasztását.

Zsírmáj 

A zsírmáj kialakulásának leggyakoribb oka az alkoholbetegség, az elhízás, a cukorbetegség és a vegyszerek, valamint a gyógyszerek okozta toxikus hatás. A zsírmáj általában ártalmatlan és spontán visszafejlődhet, ha a kiváltó okot megszüntetjük. Kivételt képez az alkohol hatására kialakuló májkárosodás, mely végül májzsugorhoz vezethet. Kövér betegeknek súlycsökkentés javasolható.

Hasvízkór 

(hasűri folyadékgyülem)

Leggyakoribb oka a májzsugorodás, különösen az alkoholos eredetű, de nemcsak májbetegség állhat a háttérben, hanem például szívelégtelenség is.
A kezelés fontos eleme az ágynyugalom és a sószegény étrend. A napi nátriumbevitel 2000 mg körül legyen!

Májelégtelenség 

Amikor a máj jelentős része elpusztul, működése súlyosan károsodik. A hasüregben folyadékgyülem szaporodik fel, az agy működése romlik, rendszerint sárgaság is fennáll. Orvosi kezelés szükséges!

Étrend: segít a szigorú diéta. Az étrend fehérjetartalmát jelentősen csökkentjük, kb. 0,5 g/testtömeg kg-ra, figyelünk a sóbevitelre, bőven adunk szénhidrátokat. A májbetegség ezen szakaszában a növényi eredetű fehérjét jobban tolerálják a betegek. Amennyiben a beteg állapota javul, nagyon lassan növeljük a fehérjebevitelt 0,8 g/testtömeg kg-ra (ideális testtömeg kg-ra), és már adhatunk állati eredetű fehérjét is.

Receptek

Sajtos parajleves pirított zsemlekockával

Hozzávalók 4 személyre:
- 40 dkg friss paraj
- 1 liter szűrt húsleves
- 2 dkg margarin
- 1 dl tejszín
- 8 dkg karaván sajt
- 1 db zsemle
- vöröshagyma, őrölt szerecsendió, fehér bors, só

Elkészítés: a paraj szárát lecsipkedjük és a leveleket hideg vízben alaposan megmossuk. A paraj leveleit kevés húslevesben puhára főzzük, ha megfőtt, a maradék levesben turmixoljuk. A margarinon az apróra vágott vöröshagymát megfonnyasztjuk, ráöntjük a parajturmixot és kevergetve lassú tűzön felforraljuk. A megfőtt levest tejszínnel dúsítjuk, szerecsendióval, fehér borssal, kevés sóval fűszerezzük.
A zsemlét kis kockákra vágjuk, és szárazon megpirítjuk. Tálaláskor pirított zsemlekockát a reszelt sajttal együtt a levesbe szórjuk.
Egy adag energia- és tápanyagtartalma: energia 196 kcal, fehérje 7 g, zsír 14 g, szénhidrát 10 g, élelmirost 2 g, koleszterin 37 mg.

Parajtorta

Hozzávalók 4 személyre:
- 16 dkg liszt
- 8 dkg margarin
- kb. 0,5 dl víz
- 40 dkg friss paraj
- 0,5 dl 12% zsírtartalmú tejföl
- 5 db tojás
- 4 dkg karaván sajt
- 10 dkg gépsonka
- őrölt szerecsendió, fehér bors, só

Elkészítés: a lisztet a margarinnal gyorsan elmorzsoljuk, kevés sóval ízesítjük és vizet hozzáadva tésztát gyúrunk. A tésztát hűtőszekrényben pihentetjük. A paraj szárát lecsipkedjük és a leveleket alaposan megmossuk. Enyhén sós vízzel leforrázzuk a leveleket, majd leszűrjük. Amikor kihűlt, a tejföllel együtt turmixoljuk. Ebbe a turmixba keverjük ezután a lereszelt sajtot és egy egész tojást. Fűszerezzük szerecsendióval, fehér borssal, kevés sóval. Ezután egy alacsony peremű, kerek tortaformát (gyümölcstortaforma) kibélelünk az elkészült tésztával, és a tésztára kenjük a parajkeveréket. Előmelegített sütőben, közepes lángon kb. fél órán át sütjük. A keményre főtt tojások fehérjét és sárgáját külön-külön lereszeljük, a sonkát apróra vágjuk. A megsült parajtortát megszórjuk a reszelt tojással és az apróra vágott sonkával. Mindezt oly módon, hogy a torta közepét kör alakban megszórjuk tojásfehérjével, majd kifelé haladva sonkával, még kijjebb tojássárgájával.
Egy adag energia- és tápanyagtartalma: energia 465 kcal, fehérje 22 g, zsír 27 g, szénhidrát 34 g, élelmirost 4 g, koleszterin 264 mg.

Diétalap.hu